Titkos alagútrendszer a Gellért-hegyen - ez rejtőzik a föld alatt

A múlt századokban rengeteg bunker, pince- és alagútrendszer épült a főváros alá, amelyek egykor fontos funkciókat láttak el, de ma vagy kihasználatlanok vagy tárolóként üzemelnek. A Gellért-hegy alagútrendszere is ilyen sorsra jutott.

Titkos, eldugott alagútrendszer a Gellért-hegy alatt

A Kis-Gellért-hegy és BAH-csomópont környéki kertvárosi városrész csak a század második felében épült meg, előtte aktívan katonai irányítóközpont működött a helyén 14 méter mélyen. Az Országos Légvédelmi Központ (ORLÉKÖZ) atombiztos bunkerét 1938 környékén kezdték kiépíteni, a második világháború alatt a hegy gyomrában több száz katona és civil dolgozott, köztük rengeteg nő is, olyanok, akik jól bírták a földfelszín alatti munkavégzést. Ide érkeztek az országban szétszórt, több száz légvédelmi figyelőőrs jelentései.

A három szinten működő atombiztos katonai pont legfelső szintjén a repülők és a légtér irányítását végezték, középen a légvédelmi tüzérséget koordinálták. Az építmény teljes felépítését mai napig nem tudni. 2000-ig működött a légiirányítás központjaként, amíg az át nem költözött Veszprémbe. A létesítmény, illetve az alagútrendszer pontos kiterjedése nem tisztázott, de biztosan összeköttetésben áll a Sas-hegyi bunkerrel.

A három fürdőt összekötő alagút

A körülbelül 1 kilométer hosszú, sötét, extrém módon párás alagutat 1969 és 1978 között építették ki, ennek mentén található az ősforrás is, amely első számú vízforrása volt a Gellért Fürdőnek, valamint a Gellért Szálló fűtését is ez biztosította egészen a 19. századig. A Szabadság híd budai hídfőjénél, 20 méter mélyen van az ősforrás. Ez eredetileg a felszínen lett volt, azonban a híd építése miatt a rakpartot magasítani kellett és így a föld alá került a forrás.

A hatvanas években fedezték fel, hogy az eredeti forrásvíz feltehetően a Dunával keveredett, így elkezdtek kutatni szökevényforrások után, annak reményében, hogy a fürdő termálvizét továbbra is biztosíthassák. A felfedezett alagút, vagyis a Gellért-hegyi táró a Rudas érintésével a Rácz fürdőig ér. Az alagút későbbi felhasználására terveztek 3000 főre alkalmas óvóhelyet, trópusi gyűjteményt, de barlangvasutat is. A sziklaközponttal ellentétben ez valamikor elérhető és látogatható volt, de a szálló felújítása miatt ez megváltozott.

A Gellért-hegy föld alatti alagútrendszerei mellett sokat mesél még történelmünkről a szomszédos Várhegy alatt fekvő alagútrendszer, ami a politikai elit számára kiépített atombiztos bunkerként működött. Korábban beszámoltunk a kőbányai pincerendszerekről is, ami hatalmas kiterjedésben raktárként és a Dreher sörgyáraként működött, azonban ma ritkán lehet csak látogatni.