Szekeres Tamás a kupadöntő varázsáról: „A Puskás Arénának köszönhető”

A közelgő, május 30-i budapesti Bajnokok Ligája-döntő amolyan főpróbájaként, majd’ 50 ezer néző előtt rendezték meg múlt szombaton a Puskás Arénában a Magyar Kupa 2025/26-os kiírásának fináléját (az FTC hosszabbításban 1-0-ra győzte le a ZTE-t). Egymás után harmadszor vonzott ilyen tömeget, de már korábban is tízezrek látogattak ki a zalaegerszegiek NB II-es Budafok elleni döntőjére, sőt a koronavírus-járvány idején korlátozott nézőszámot is maximálisan kihasználták a futballszurkolók a Honvéd-Mezőkövesd meccsen, az aréna első kupadöntőjén. Azaz egyfajta társasági eseménnyé nőtte ki magát a mindenkori finálé a 2019-ben átadott nemzeti stadionban. Ennek az összetevőiről kérdeztük a kupakirályként is emlegetett Szekeres Tamást, aki egyfelől hétszeres győztesként – négyszer ferencvárosi, kétszer MTK-, egyszer pedig Sopron-játékosként – az MK rekordere, másfelől stadionüzemeltetési szakértőként a döntőnek otthont adó létesítmény jelentőségéről is megalapozott a véleménye.

A fenti magyar csapatai mellett az Újpestben és a DVSC-ben is szerepelt, légiósként pedig Belgiumot (Gent), Németországot (Cottbus) és Norvégiát (Vagakameratene, Tromsö, Fredrikstad – utóbbival norvég kupagyőztes) is megjárt egykori válogatott védő kiemelte: amikor ő a 90-es évek első felében sorra nyerte a trófeákat a Fradival, sok nézőt vonzottak ugyan, de még hírük-hamvuk sem volt az utóbbi időszakban épült, korszerűbb stadionoknak.

Szekeres Tamás szerint a kluboknak is előre kell lépniük

Az egész kupasorozat nimbusza sajnos ma sem sokban tér el a mondjuk húsz évvel ezelőttitől. Kevés klubnál ismerik föl, hogy ez a legkönnyebb út a nemzetközi kupaszerepléshez, és gyakran felforgatott, nem a legerősebb csapatok játszanak. A döntő azonban más, és a gyönyörű Arénában óriási élmény lehet játszani, mint ahogy a szurkolók is szívesen jönnek a lelátóira, kulturált körülmények közé. A sok ember pedig még többet vonz, így az MK-finálék ilyen szempontból a válogatott mérkőzések szintjére emelkedtek – mondta lapunknak Szekeres Tamás, aki már két évtizeddel ezelőtt, Norvégiában légióskodva megtapasztalta, hogyan lehet csúcsra járatni a kupadöntőket.

– Akkoriban, a kétezres évek közepén össze sem lehetett hasonlítani az ottani kupadöntőket a hazaiakkal. Oslóban háromnapos rendezvényt jelentenek, a szurkolók számára óriási bulikkal és egy csomó egyéb rendezvénnyel – emlékezett vissza a Fredrikstad futballistájaként átéltekre.

És hogy a Magyar Kupa teljes sorozatában, illetve a magyar bajnokságban, klubszinten mikor tapasztalhatunk hasonlóan látványos fejlődést a nézőszámokban? Szekeres Tamás stadionüzemeltetési szakemberként (korábban féltucatnyi új aréna kivitelezésének tanácsadójaként, illetve évekig a ferencvárosi Groupama Aréna, majd a kispesti Bozsik Aréna létesítményigazgatójaként) amondó, labdarúgásunk megújult infrastruktúrája fontos alapot jelent, de más tényezőkre is szükség lenne. 

– Tagadhatatlan az utóbbi évek színvonal-emelkedése a játékban, és épült 28 új stadion is, de 

A labdarúgásunkba érkező pénzt hatékonyabban kéne felhasználni, és azt is nagy hiányosságnak érzem, hogy többségében identitás nélküli klubok versengenek. A szurkolók jó része nem csak az eredményekért jár meccsre, hanem azért, mert úgy érzi: ez az én csapatom, tudok a klubbal azonosulni, tudok ahhoz kapcsolódni, amit képvisel, ezért ott akarok lenni a meccsen és drukkolni. 

– érvelt lapunknak Szekeres Tamás.

Az FTC-ZTE (1-0) Magyar Kupa-döntő összefoglalója: