5+1 lépés, amellyel a magyar állam a bankok helyett a családokat védte

Az elmúlt másfél évtized gazdasági nehézségei, a devizahitel-válságtól a koronavírus-járványon át az inflációs sokkig,  komoly terhet jelentettek volna a magyar családok számára. A kormány azonban több olyan intézkedést vezetett be, amelyek célja az volt, hogy a pénzügyi rendszer kockázatainak költségeit ne a lakosság, hanem a bankok, a bankrendszer viselje. Így védték meg a magyar családokat.

Az alábbiakban bemutatjuk azt az 5+1 fontos lépést, amellyel az állam fellépett a bankokkal szemben a magyar emberek érdekében.

1. Magas bankadó: a pénzügyi szektor is részt vállal a közterhekből

Magyarországon a bankok különadót fizetnek, amelynek célja, hogy a pénzügyi szektor is hozzájáruljon a gazdasági stabilitás fenntartásához. Ez az intézkedés azt jelenti, hogy a bankok nyereségük egy részét befizetik a költségvetésbe, így a válságkezelés költségei nem kizárólag a lakosságot terhelik. Ez a bevétel hozzájárul az állami kiadások finanszírozásához, például a családtámogatásokhoz és a gazdaság stabilizálásához.

2. A devizahiteles veszteségek bankokra terhelése

A 2000-es években tömegek vettek fel devizaalapú hiteleket, amelyek törlesztőrészletei az árfolyamváltozások miatt drasztikusan megemelkedtek. A kormány a devizahitelek forintosításával megszüntette az árfolyamkockázatot, ami jelentős könnyebbséget hozott a családoknak.

A forintosítás és az elszámoltatás komoly veszteséget okozott a bankoknak, ugyanakkor stabilabb helyzetbe hozta az adósokat. A bírósági gyakorlat azóta is több esetben a bankokat kötelezi visszatérítésekre tisztességtelen tájékoztatás miatt. Ez az intézkedés százezrek pénzügyi helyzetét stabilizálta, és kiszámíthatóbbá tette a törlesztést.

3. Tranzakciós illeték: a bankok is hozzájárulnak a rendszer működéséhez

A pénzügyi tranzakciós illetéket a bankok fizetik az államnak az utalások és készpénzfelvételek után. Bár a lakosság számára bizonyos szolgáltatások, például a havi két ingyenes készpénzfelvétel 150 ezer forintig, továbbra is díjmentesek, az illeték befizetése a bankokat terheli.

Ez az intézkedés biztosítja, hogy a pénzügyi rendszer működéséből származó bevételekből a bankok is részt vállaljanak a közkiadások finanszírozásában.

4. Kamatstop: több százezer család törlesztőrészlete maradt kezelhető

A kamatstop az egyik legfontosabb lakosságvédelmi intézkedés volt az elmúlt években. A változó kamatozású jelzáloghitelek kamatát egy alacsonyabb szinten rögzítették, így megakadályozták a törlesztőrészletek drasztikus emelkedését. Az intézkedést többször meghosszabbították, és több százezer családot védett meg attól, hogy a kamatemelkedés miatt ellehetetlenüljön a hiteltörlesztés. Ez kiszámíthatóságot adott a családi költségvetéseknek a bizonytalan gazdasági időszakokban is.

5. Extraprofitadó: a bankok kiemelkedő nyereségének egy részét visszaforgatják

A  kormány által a bankokra kivetett extraprofitadó célja, hogy a magas kamatkörnyezetben elért többletnyereség egy része visszakerüljön a költségvetésbe. A tervek szerint a bankoktól származó adóbevétel jelentősen emelkedik, ami hozzájárul a gazdaság stabilizálásához. Ez az intézkedés azt az elvet erősíti, hogy válsághelyzetben a nagy pénzügyi szereplők is részt vállaljanak a közteherviselésből.

+1 Hitelmoratórium a Covid idején: azonnali segítség a családoknak

A koronavírus-járvány idején bevezetett hitelmoratórium lehetővé tette, hogy az érintettek ideiglenesen felfüggesszék hiteltörlesztésüket. Ez azonnali pénzügyi segítséget jelentett sok család számára, akik a járvány miatt nehéz helyzetbe kerültek. Fontos elem volt, hogy a moratórium alatt nem számoltak fel kamatos kamatot, így a tartozások nem növekedtek aránytalanul. Ez az intézkedés időt adott a családoknak a pénzügyi stabilitás helyreállítására – olvasható a Riposton.

Az emberek semmi esetre sem járhatnak rosszul. Ez a Fidesz egyik alapvetése. Pont ezért vezethettek be egy világszinten egyedülálló adórendszert, amelynek köszönhetően a nagycsaládosok, alig, vagy egyáltalán nem fizethetnek adót, ahogy a 25 év alattiak is szja-mentesek, és ez valóban csak néhány példa a számtalan adókedvezmény, és támogatás közül. És pont ennek szellemében döntött a kormány úgy, hogy megduplázza a bankadót.

Egyre világosabban látszik, hogy ki áll a bankok és a multik oldalán, és ki a magyar emberekén. A bank piac a Tisza párt győzelmében reménykedik. Nem véletlenül, azt várják tőlük, hogy eltöröljék a bankadót és a multikat sújtó extraprofitadót, a kieső pénzt pedig megszorításokból pótolják. 

Még tavaly év végén a Bloombergen jelent meg interjú Kármán András bankárral, a Tisza Párt gazdasági szakértőjével, aki arról beszélt, hogy a gazdasági programjuk célja a különadók, köztük a bankadó és a szektorális adók kivezetése,  vagyis újra a multik és a bankok járnának jól, nem a magyar emberek.