Nyitrai Zsolt: a nyugdíjasok helyzete becsületbeli ügy
Amíg Orbán Viktor vezeti az országot, a nyugdíjasok számíthatnak biztonságra és megbecsülésre – fogalmazott Nyitrai Zsolt.
A Karácsony–Tisza-koalíció a tavalyihoz hasonlóan 2026-ra is jogszabályellenes budapesti költségvetést fogadott el
Sokan nem értik, miről van szó, miért kell fizetnie minden évben a fővárosnak. A szolidaritási hozzájárulás nem ördögtől való, hanem egy törvényben előírt kiegyenlítési mechanizmus, ami alól nem lehet mentesülni és ha a főváros, mégis erre alapozza költségvetését, azzal fiktív bevételt állít be.
A szolidaritási hozzájárulás egy pénzügyi kiegyenlítő mechanizmus, amelynek célja, hogy a gazdagabb, erősebb adóerő-képességű önkormányzatok bevételeiből jusson a gyengébb helyzetű településeknek is – mondta el a Metropol kérdésére Kőrösi Koppány, a BP Műhely alapítója, kutatási és elemzési igazgatója.
Ez azt jelenti, hogy az adóerő-képességben gyengébb, nem annyira tehetős önkormányzatok irányába tereli a bevételeket
– magyarázta.
A szakember konkrét példán keresztül is elmagyarázta a mechanizmus lényegét:
Ha belegondolunk abba, hogy mondjuk milyen helyzetben van egy nyírségi vagy szabolcsi kis zsákfalu, és mondjuk egy fővárosi agglomerációban lévő település milyen helyzeti előnnyel indul – például egy nagy helyi adót befizető logisztikai központ betelepülésének elnyeréséért –, akkor láthatjuk, hogy itt képződik egy versenyhátrány, amit valamilyen módon ki kell egyenlíteni.
Kőrösi hangsúlyozta: ez a mechanizmus nem magyar sajátosság.
Ilyen van Németországban is, és maga az egész európai uniós kohéziós politika is egy ilyen jövedelemtranszfer. Az unió gazdagabb régiói beszállnak a szegényebb régiók fejlesztésébe finanszírozással. Ez tehát nem egy ördögtől való dolog, hanem kifejezetten európai uniós jellegű mechanizmus.
A szakértő rámutatott: a hozzájárulás törvényi kötelezettség.
Minden évben a költségvetési törvény írja elő azt a számítási képletet, amely alapján ki kell számolni, hogy mennyi az a szolidaritási hozzájárulás, amit egy önkormányzatnak fizetnie kell.
Hozzátette:
Magyarországon 3200 önkormányzat van, és olyan 850–860 önkormányzat fizetésre kötelezett. Az összes többi nem fizetője, hanem haszonélvezője ennek az intézménynek.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a főváros eldöntheti azt, hogy fizet-e vagy sem.
Erre törvény kötelezi. Nem teheti meg a fővárosi önkormányzat, hogy azt mondja: nem akar és nem fizet.
Kőrösi szerint a helyzet jogilag különleges, mert a jogalkotó nem számolt azzal, hogy az államháztartás egyik alrendszere nem teljesít a másik felé.
Nincs kifejezett jogszabályi rendelkezés arra az esetre, ha az egyik alrendszer nem utal a másiknak. Ilyenkor jogszabályi analógiával történik az eljárás.
Elmondta: az államkincstári beszedés államigazgatási aktus, nem pedig magánjogi vita.
Ez nem olyan, mintha egy vállalkozó nem fizetné be a járulékot. Itt az államháztartás egyik alrendszere utal át jövedelmet a másikba.
Kőrösi határozottan fogalmazott a jogorvoslati lehetőségekről is.
Törvény hatálya alól csak törvény rendelkezése által lehet mentesülni. Magyarországon törvényt kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult megsemmisíteni.
A szakember szerint túlzó az az elvárás, hogy a bíróság mentesítse a fővárost a fizetési kötelezettség alól.
Ha egy törvény által előírt fizetési kötelezettség van, akkor a bíróság nem fog tudni felmentést adni.
A legsúlyosabb kritikát a fővárosi költségvetési tervezéssel kapcsolatban fogalmazta meg.
Amikor a fővárosi önkormányzat olyan összeget tervez be a költségvetésébe, amely attól függ, hogy majd a bíróság mentesíti-e a fizetési kötelezettség alól, akkor tulajdonképpen fiktív összeget állít be a bevételi oldalra. Ilyen módon a fővárosi költségvetés jogszabályellenes.
Felidézte, hogy tavaly jelentős összeggel, 50 milliárd forinttal módosították a bevételi főösszeget arra alapozva, hogy az érintett pénz beérkezik. Ráadásul idén már 100 milliárdos a lyuk, vagyis erre a téves elképzelésre annyival több plusz- pénzt tervezett a Karácsony Gergely vezette főváros.
Tehát a Karácsony–Tisza-koalíció a tavalyihoz hasonlóan 2026-ra is jogszabályellenes budapesti költségvetést fogadott el, ezzel fokozva a város működését jellemző instabilitást, káoszt és pénzügyi bizonytalanságot.
A szolidaritási hozzájárulás bíróságon nem megtámadható
Az Alkotmánybíróság a határozatában a Fővárosi Önkormányzat valamennyi kérelmét elutasította, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájába nem ütközik a szolidaritási hozzájárulás – erősítette meg Wintermantel Zsolt, a BP Műhely önkormányzati szakértője. Megerősítette: a szolidaritási hozzájárulást minden évben a következő évre szóló költségvetési törvény állapítja meg. Mivel a szolidaritási hozzájárulást törvény állapítja meg, ezért bíróságon az nem megtámadható.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Metropol Google News oldalán is!
Top hírek
Magyar Péter kamu adatokkal próbálja hergelni a tiszásokat, Radics Gigi lebuktatta
Bár eddig sem volt meglepő, hogy Magyar Péter akkor is hazudik, amikor kérdez...
Orbán Viktor hatalmas bejelentést tett
Friss jelenés a vasárnapi országjárás előtt!
Hírlevél-feliratkozás
Hírlevél-feliratkozás
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre