A Karácsony-Tisza koalíció a tavalyihoz hasonlóan 2026-ra is jogszabályellenes budapesti költségvetést fogadott el

Sokan nem értik, miről van szó, miért kell fizetnie minden évben a fővárosnak. A szolidaritási hozzájárulás nem ördögtől való, hanem egy törvényben előírt kiegyenlítési mechanizmus, ami alól nem lehet mentesülni és ha a főváros, mégis erre alapozza költségvetését, azzal fiktív bevételt állít be.

Szerző: Metropol

Létrehozva: 2026.03.02. 05:00

Budapest főváros szolidaritási hozzájárulás költségvetés pénz

A szolidaritási hozzájárulás egy pénzügyi kiegyenlítő mechanizmus, amelynek célja, hogy a gazdagabb, erősebb adóerő-képességű önkormányzatok bevételeiből jusson a gyengébb helyzetű településeknek is – mondta el a Metropol kérdésére Kőrösi Koppány, a BP Műhely alapítója, kutatási és elemzési igazgatója.

Ez azt jelenti, hogy az adóerő-képességben gyengébb, nem annyira tehetős önkormányzatok irányába tereli a bevételeket.

- magyarázta.

A szakember konkrét példán keresztül is elmagyarázta a mechanizmus lényegét:

Ha belegondolunk abba, hogy mondjuk milyen helyzetben van egy nyírségi vagy szabolcsi kis zsákfalu, és mondjuk egy fővárosi agglomerációban lévő település milyen helyzeti előnnyel indul – például egy nagy helyi adót befizető logisztikai központ betelepülésének elnyeréséért –, akkor láthatjuk, hogy itt képződik egy versenyhátrány, amit valamilyen módon ki kell egyenlíteni.

Kőrösi hangsúlyozta: ez a mechanizmus nem magyar sajátosság.

Ilyen van Németországban is, és maga az egész európai uniós kohéziós politika is egy ilyen jövedelemtranszfer. Az Unió gazdagabb régiói beszállnak a szegényebb régiók fejlesztésébe finanszírozással. Ez tehát nem egy ördögtől való dolog, hanem kifejezetten európai uniós jellegű mechanizmus.

A szakértő rámutatott: a hozzájárulás törvényi kötelezettség.

Minden évben a költségvetési törvény írja elő azt a számítási képletet, amely alapján ki kell számolni, hogy mennyi az a szolidaritási hozzájárulás, amit egy önkormányzatnak fizetnie kell.

Hozzátette:

Magyarországon 3200 önkormányzat van, és olyan 850–860 önkormányzat fizetésre kötelezett. Az összes többi nem fizetője, hanem haszonélvezője ennek az intézménynek.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a főváros eldöntheti azt, hogy fizet-e vagy sem.

Erre törvény kötelezi. Nem teheti meg a fővárosi önkormányzat, hogy azt mondja: nem akar és nem fizet.

Kőrösi szerint a helyzet jogilag különleges, mert a jogalkotó nem számolt azzal, hogy az államháztartás egyik alrendszere nem teljesít a másik felé.

Nincs kifejezett jogszabályi rendelkezés arra az esetre, ha az egyik alrendszer nem utal a másiknak. Ilyenkor jogszabályi analógiával történik az eljárás.

Elmondta: az államkincstári beszedés államigazgatási aktus, nem pedig magánjogi vita.

Ez nem olyan, mintha egy vállalkozó nem fizetné be a járulékot. Itt az államháztartás egyik alrendszere utal át jövedelmet a másikba.

Kőrösi határozottan fogalmazott a jogorvoslati lehetőségekről is.

Törvény hatálya alól csak törvény rendelkezése által lehet mentesülni. Magyarországon törvényt kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult megsemmisíteni.

A szakember szerint túlzó az az elvárás, hogy a bíróság mentesítse a fővárost a fizetési kötelezettség alól.

Ha egy törvény által előírt fizetési kötelezettség van, akkor a bíróság nem fog tudni felmentést adni.

A legsúlyosabb kritikát a fővárosi költségvetési tervezéssel kapcsolatban fogalmazta meg.

Amikor a fővárosi önkormányzat olyan összeget tervez be a költségvetésébe, amely attól függ, hogy majd a bíróság mentesíti-e a fizetési kötelezettség alól, akkor tulajdonképpen fiktív összeget állít be a bevételi oldalra. Ilyen módon a fővárosi költségvetés jogszabályellenes.

Felidézte, hogy tavaly jelentős összeggel, 50 milliárd forinttal módosították a bevételi főösszeget arra alapozva, hogy az érintett pénz beérkezik. Ráadásul idén már 100 milliárdos a lyuk, vagyis erre a téves elképzelésre annyival több plusz pénzt tervezett a Karácsony Gergely vezette főváros.

Tehát a Karácsony-Tisza koalíció a tavalyihoz hasonlóan 2026-ra is jogszabályellenes budapesti költségvetést fogadott el, ezzel fokozva a város működését jellemző instabilitást, káoszt és pénzügyi bizonytalanságot.

A szolidaritási hozzájárulás bíróságon nem megtámadható

Az Alkotmánybíróság a határozatában a Fővárosi Önkormányzat valamennyi kérelmét elutasította, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájába nem ütközik a szolidaritási hozzájárulás - erősítette meg Wintermantel Zsolt, a BP Műhely önkormányzati szakértője. Megerősítette: a szolidaritási hozzájárulást minden évben a következő évre szóló költségvetési törvény állapítja meg. Mivel a szolidaritási hozzájárulást törvény állapítja meg, ezért bíróságon az nem megtámadható.