4+1 dolog, ami működött Budapesten Tarlós alatt, de Karácsony idején megakadt

Budapest ma egészen másképp működik, mint hat éve. A város arca, ritmusa, sőt a működési logikája is megváltozott: míg Tarlós István idején a főváros egy jól szervezett rendszerként működött, addig Karácsony Gergely korszaka inkább a Facebook-kommunikációra és ígéretekre épül.

Összeszedtük azt az öt területet, ahol látványos a különbség és azt is megmutatjuk, hogy hova tűnik el a pénz.

1. Közvilágítás és közterület-fenntartás

Tarlós idején az FKF gépei hajnaltól éjfélig dolgoztak. A főútvonalakat heti rendszerességgel takarították, az aluljárókat fertőtlenítették, a kukák nem teltek meg napokra. Egységes takarítási ütemterv működött, és a városrészek között nem volt akkora különbség, mint ma. Ma viszont egyre több panasz érkezik: az FKF kapacitása lecsökkent, a közterek szemetesek, miután Karácsony 3 ezer kukát leszerelt már az sem tudja sokszor kidobni a szemetet, aki szeretné. De ezt még megfejelték azzal 2024-ben, hogy több aluljáró takarítását is leállították a költségcsökkentés miatt.

A budapestiek mindezt nap mint nap érzik: a metrók aluljáróiban visszatértek a hajléktalanok, a szeméttárolók túlcsordulnak, a „zöld Budapest” helyett inkább szemetes, büdös Budapestet kapnak. 

2. Közlekedési és villamosfejlesztések

A város arculatát egykor fejlesztések formálták: Tarlós alatt megépült a budai fonódó villamos, megújult az 1-es és 3-as villamos, befejeződött a 4-es metró. Ezzel szemben Karácsony alatt csak apró javítások történtek: síncsere itt-ott, néhány peronfelújítás, de új vonal sehol.  2019 és 2024 között mindössze 6 méter új villamossín épült Budapesten. Az is csak egy korábban megkezdett projekt befejezése volt.

A 13-as villamos (Újpalota–Lehel tér) terve például régóta porosodik, a fonódó második üteme továbbra is „tervezés alatt” van. A főpolgármester gyakran hangoztatja ugyan a „fenntartható közlekedés” jelszavát, de a gyakorlatban megállt a város mozgása, a kerékpársávok felfestése nem pótolja a kimaradó beruházásokat. 

3. Parkok és zöldterületek karbantartása

„Zöldebb Budapest” – ez Karácsony egyik legtöbbet hallott szlogenje. De az eredmények, azok elmaradnak. Tarlós idején elindult a Tízezer új fát Budapestre! program, megújult a Margitsziget, a Tabán, a Millenáris, sőt még a Népliget felújításának előkészítése is elindult. Karácsonynál a zöldítés leginkább kommunikációs projekt szintjén maradt: a faültetési program éves teljesítése a negyedére esett vissza, és új, nagy parkfejlesztés gyakorlatilag nem történt. A Népliget rehabilitációja, a Gellért-hegy megújítása, vagy a városi zöldfolyosó-projekt mind megrekedt a tervezőasztalon.

Miközben a főpolgármester a zöld fővárost hirdeti, a fák kiszáradnak, mert nem öntözik őket, a parkokban egyre kevesebb a gondozás. és egy "MÉHLEGELŐ" táblával elintézi a gazos területeket. 

4. Hidak, felüljárók és nagyfelújítások

A város gerince a híd, illetve a hidak, de ma ezek a gerincek recsegnek. Tarlós idején a Margit híd felújítása példás ütemben készült el, és előkészítették a Lánchíd rekonstrukcióját is. Karácsony idején a Lánchíd végül elkészült, de körülötte évekig tartó politikai csatározás zajlott. A Petőfi híd, a Népligeti felüljáró és  a Gubacsi híd  mind olyan létesítmények, amelyeket a szakértők kritikus állapotúnak neveznek, mégsem történt velük semmi.

A Petőfi hídnál már 2030-at emlegetik, mint lehetséges átadási dátumot, ha addig nem lesz használhatatlan. A városvezetés felelőssége nyilvánvaló: tervek nincsenek, forrás nincs, de a legnagyobb baj az, hogy  politikai akarat sincs.

+1. A budapesti költségvetés és pénzkezelés

Ez a legfőbb különbség a két vezetés között. Tarlós idején Budapest adósságmentesen működött. A kormánnyal együttműködésben valósultak meg a nagyprojektek. A város kulcsát 214 milliárd forint plusszal adta át Tarlós István Karácsony Gergelynek. Budapest jelenlegi pénzügyi állapota nemcsak súlyos, hanem példátlan. A város, amelyet 2019-ben Karácsony Gergely vett át 214 milliárd forintos tartalékkal, mára folyószámlahitelből él. A legfrissebb tervek szerint szeptemberre 60 milliárd forintos mínuszt halmoz fel, amit legfeljebb ősszel tud valamelyest ledolgozni az iparűzési adóból. A főváros szó szerint hitelből működik. Mostanra viszont a főváros nem csak rövid lejáratú hitelekből él, a cégei veszteségesek (BKV, FKF, Budapest Brand), és a működésre is alig jut pénz. A 2025-ös költségvetés már „túlélő üzemmódban” készült. A legnagyobb probléma azonban nemcsak a pénzhiány, hanem az átláthatatlanság: a Budapest Brand vizsgálóbizottsági jelentések szerint a fővárosi cégen, illetve cégeken keresztül folynak ki a százmilliók – prémiumokra, tanácsadói díjakra, autólízingekre.