Teljesen felszámolnák a parkolást a Nagykörúton - Újabb vitákat robbantott ki a bringasztráda terve

A Nagykörút megújítása immár állandó témája a budapesti közéletnek, főleg amióta kiderült, hogy a biciklisávokat bringasztrádára cserélik. A főváros legutóbbi bemutatóján ismertette az elkészült cselekvési tervet, amely számos területet érint.

A tervek szerint bővülnek a zöldfelületek, új fákat ültetnek, és ahol lehet, vízáteresztő burkolatot alkalmaznak. Ezek a lépések szakmailag is támogathatók, különösen a klímavédelmi és városképi szempontok miatt, de megjelent a tervben néhány, eddig nem ismert újítás is.

A legnagyobb vitát továbbra is a Nagykörúti Bringasztráda és az úgynevezett szegélyzóna terve váltja ki. Az elképzelés szerint a járdaszegély mellett egy multifunkcionális sávot alakítanának ki, ahol lesznek: 

• mikromobilitási pontok
• rakodóhelyek
• kerékpártámaszok
• 30 perces várakozóhelyek
• mozgáskorlátozott-parkolók.

Hagyományos parkolóhelyeket viszont nem létesítenének. Ez gyakorlatilag felszámolná az amúgy is csekély számú parkolási lehetőséget a Nagykörúton. A kritikusok szerint kérdéses, miért kell a biztonságos kerékpározás érdekében újabb közúti sávokat feláldozni. Különösen problémás lehet a helyzet a legterheltebb szakaszokon, például a Blaha Lujza tér és a Corvin-negyed környékén, ahol már most is jelentős a forgalmi nyomás.

A szakmai álláspont szerint érdemes lenne megfontolni, hogy a kerékpáros főirányt ne közvetlenül a Nagykörúton vezessék végig, hanem azzal párhuzamos utcákban alakítsanak ki valódi kerékpáros utcát.

A BP Műhely szakértői szerint az  alternatív útvonal a Nyugati pályaudvar térségétől indulva a Jókai utca – Liszt Ferenc tér – Kertész utca vonalon érné el a Blaha Lujza tér környékét, majd a Somogyi Béla és Rökk Szilárd utcákon keresztül csatlakozna a Baross utcához. Itt csak a helyben lakók autóforgalma hajthatna be, így valódi, biztonságos kerékpáros tengely jöhetne létre anélkül, hogy tovább szűkülne a Nagykörút közúti kapacitása.

Amikor megjelent a bringasztráda terve, akkor a BP Műhely szakértői elmondták: a BKK túlbecsüli a kerékpárforgalmat, amivel megpróbálja igazolni a beruházás szükségességét. A BKK által hivatkozott dokumentumokban napi 3000–5000 kerékpáros áthaladásról beszélnek, míg a valós forgalom ennek kevesebb mint a fele, alig 2100 biciklis és rolleres naponta, az is ideális körülmények között.

Felhívták a figyelmet, ez a különbség nem pusztán statisztikai vita: a forgalmi adatok a projekt indokoltságát és forgalomszervezési döntéseit alapvetően befolyásolják. Ha a tervezett számok valósak, a sávszűkítés racionális lépés a fenntartható városi közlekedés felé. Ha azonban túlzóak, akkor a fejlesztés könnyen válhat politikai gesztussá a valódi igények helyett.

Kihangsúlyozták: a BP Műhely nem a bringasztráda ötletét támadja, sőt, elismeri a biztonságos, zöld és élhető városi közlekedés fontosságát. Kritikus pontként viszont azt emeli ki, hogy a tervek szerint a Nagykörút több szakaszán csak egyetlen közúti sáv maradna az autósoknak. Ez a Blaha Lujza tér és a Ferenc körút környékén különösen érzékeny forgalmi torlódásokat idézhet elő, miközben a Petőfi híd kapcsolódó hálózati szerepe is sérülhet.

Mint azt a Metropol már megírta, a Nagykörút jövőjének tervezésébe az ott élőket és az ott dolgozókat sem vonták be, ezért Közös út a Nagykörút néven szerveződött egy csoport, mely tagjai kérik, hogy az ő véleményüket is vegyék figyelembe.

A Nagykörúton a biciklisáv nagyon fontos Karácsony Gergelynek, kivéve, amikor a havat kell ellapátolni onnan: