A reptér Ferihegyen van, de az nem is hegy, akkor hogy is van ez?

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Magyarország első számú nemzeti reptere, amely nevét 2011-ben kapta Liszt Ferenc zeneszerzőről, születésének 200. évfordulója alkalmából. Ezt megelőzően Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtérnek hívták. A neve azért is érdekes, mert a közelben sehol nem látható hegy, ami névadójára utalna, így felmerül a kérdés, hogy miért Ferihegy a Ferihegy?

A Feri, akinek volt egy “hegye”

Buda és Pest egyesítése idején, 1873-ban jóval kisebb volt területe a fővárosnak, mint manapság. A mai külső kerületeket akkoriban még végeláthatatlan termőföldek borították, amelyek általában földbirtokosok tulajdonában volt. Mayerffy Xavér Ferenc serfőzőmester és szőlész volt, lótenyésztőként, kiváló lovasként támogatta a lósport meghonosítását is Magyarországon. Mayerffy, Pesten serfőző házat alapított, a Grassalkovich családtól vásárolt birtokán pedig szőlőiskolát létesített. Ebben az időben a földbirtok része volt egy 147 méter magas homokos domb („hegy”) is, amelynek nem volt neve. A földbirtokos iránti tiszteletből a környékbeliek elnevezték Feri hegynek.

Útban volt, elhordták

Az 1940-es években, amikor megfogalmazódott Budapesten a repülőtér megépítése, a Feri hegyet elhordták és elegyengették. Ma már csak képek és a reptér régi neve emlékeztet a hegyre.

Szőlőbirtok Szentendrétől Tétényig

Buda és Pest egyesítésének idejében rengeteg földterület ölelte körbe a várost, ami mára már egészen hihetetlennek tűnik. A 20. századig Buda kitűnő szőlőtermesztéséről volt híres. A Sas-hegy, a Gellért-hegy, sőt még a Rózsadomb szőlészetéből kikerülő borkülönlegességek is a magyarok hírét vitték szerte Európában. Hagyományosan a budai borvidéknek négy fő körzete volt: a szentendrei, a budai, a promontori és a tétényi szőlők. A nagy múltú budai szőlőkultúra mégis elképesztően rövid idő, mindössze néhány év alatt semmisült meg. Az egykori szőlőhegyeket idővel felváltották az új, elegáns hegyvidéki villanegyedek. Manapság már csak Budafok maradt hírmondója a múlt sikereinek, illetve a Gellért-hegy utca nevei emlékeztetnek a dicső borkultúrára.

Pesti szántóföldek

A 19. században Pest lakott területe is jóval kisebb méretű volt mint napjainkban. A lakott terület határa nagyjából a mai Kiskörútig volt tehető, az azon túl eső területeken a gyártelepeken kívül csak földbirtokok, szántók voltak. A mai Újpalotai lakótelep helyét ebben az időben szántóföldek, búza és kukoricaföldek borították, de Káposztásmegyer és Újpest „betondzsungelei” is termőföldként szolgáltak. Egy kerülettel délre a mai Zugló is más képet festett egykor. A javarészt üres területet a 18. század közepén befásították, főleg fűzfákat telepítettek.

Sivatagból kultúrterület

1842-ben kezdték József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina kápolna építését. A Herminamező és vele Zugló történelme ettől a naptól datálódik. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a 19. században a terület homoksivatagból lassan kultúrterületté és később településhellyé vált.

Itt található:

Ön is ismer egy titkos budapesti történetet? Küldje el, és a Metropol utánajár! e-mail:[email protected]

Ezek is érdekelhetik: