5+1 döbbenetes érdekesség a budapesti Műcsarnokról

A Hősök terén álló Műcsarnok Budapest egyik legismertebb épülete. A millenniumi ünnepségekre, 1896-ra készült el Schickedanz Albert tervei alapján, és ma Magyarország egyik legfontosabb kortárs művészeti kiállítóhelye. Az UNESCO világörökségi területének részeként évente százezrek látogatják, amely rengeteg meglepő részletet rejteget.

1. Az első világháború idején hadikórházként működött a Műcsarnok

Kevesen gondolnák, hogy a ma műalkotásoknak otthont adó épületben egykor sebesült katonákat ápoltak. Az első világháború alatt a Műcsarnokot hadikórházzá alakították át. Az épület állapota jelentősen leromlott ebben az időszakban, ráadásul a második világháború végére súlyos károkat is szenvedett. A helyreállítás csak 1949 és 1950 között valósulhatott meg Borsos László építész vezetésével.

2. Belül inkább egy templomra hasonlít, mint egy múzeumra

A 19. században sokan a művészetet a vallás egyik alternatívájaként tekintették, és ez az épület kialakításán is érződik. A Műcsarnok bazilikális alaprajzú, vagyis ugyanazt a térszervezést követi, mint számos keresztény templom. A látogatók három hajón keresztül haladhatnak az épület hátsó részében található félköríves apszis felé. A monumentális homlokzatot hat korinthoszi oszlop tartja, amelyeket akantuszlevelekkel és mitológiai alakokkal díszített oszlopfők koronáznak. Az egész épület inkább hat egy művészeti szentélynek, mint hagyományos kiállítóteremnek.

3. A hatalmas „festmény” valójában 700 ezer darabból áll

A legtöbb járókelő festménynek hiszi a Műcsarnok homlokzatán látható színes alkotást, pedig az valójában egy óriási mozaik. Az oromzat háromszögében, az úgynevezett timpanonban Haranghy Jenő „Szent István a művészetek pártfogója” című alkotása látható. A monumentális kép mintegy 700 ezer apró üvegmozaik-kockából áll össze. A központi alak Szent István király, akit a művészetek védelmezőjeként ábrázoltak. A ragyogó arany háttér miatt a mozaik már messziről is szinte világít a napsütésben.

4. A Zsolnay gyárnak kétszer kellett elkészítenie a külső díszítést

A Műcsarnok külső falait különleges pirogránit kerámiadíszek borítják, amelyeket a pécsi Zsolnay gyár készített. Ez a különleges, időjárásálló kerámiaanyag ritkán jelenik meg ilyen nagy felületen. A második világháború során azonban a díszítés jelentős része megsérült. A helyreállítás során a Zsolnay gyár újra legyártotta a színes kerámiaelemeket, így a ma látható burkolat részben az eredeti, részben pedig az 1950-es években készült elemekből áll.

5. Itt ravatalozták fel Nagy Imrét és mártírtársait

A Műcsarnok nemcsak művészeti, hanem történelmi szempontból is fontos helyszín. 1989. június 16-án itt ravatalozták fel Nagy Imrét, az 1956-os forradalom mártír miniszterelnökét és társait az újratemetés előtt. Az 5  koporsónál  több százezer ember rótta le kegyeletét. A hatodik, üres koporsó az 1956-os forradalom minden ismeretlen áldozatának állított emléket. Az esemény a rendszerváltozás egyik legfontosabb szimbólumává vált.

+1. Ez egy olyan  múzeum, amelynek nincs saját gyűjteménye

Talán a legmeglepőbb tény, hogy a Műcsarnok valójában nem rendelkezik saját műtárgygyűjteménnyel. A német „Kunsthalle” modell szerint működik, ami azt jelenti, hogy kizárólag időszaki kiállításokat rendez.

Míg a legtöbb múzeum saját festményeket, szobrokat vagy műkincseket őriz, a Műcsarnok minden tárlatát kölcsönzött vagy ideiglenesen bemutatott alkotásokból állítja össze. Éppen emiatt szerepe különösen fontos a magyar művészeti életben: az itt bemutatkozó alkotók és kiállítások jelentősen befolyásolják, kik számítanak meghatározó kortárs művésznek Magyarországon.