Aszályra hivatkozva leállt a kaszálás: toklász, gaz és allergiaveszély Budapesten

Egy hónappal azután, hogy a főváros aszályra hivatkozva visszafogta a kaszálást, számos parkban és közterületen elszabadult a növényzet. A kutyások a veszélyes toklász miatt aggódnak, az allergiások is szenvednek és a közterületek elhanyagoltsága is egyre szembetűnőbb Budapesten.

– jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester 2026. május 7-én.

A bejelentést még aznap intézkedések követték. Dezsényi Péter, a Budapesti Közművek FŐKERT Kertészeti Divíziójának igazgatója új kaszálási rendet rendelt el, amelynek értelmében a külterületeken felfüggesztették a kaszálást, kivéve azokat a helyeket, ahol ezt közlekedésbiztonsági szempontok indokolják. Az intézkedés célja az volt állítólag,  hogy a növényzet jobban ellenálljon a várható száraz időszaknak. 

A Rákos patak mentén tábla hirdeti: várjuk az éhes beporzókat! A méhek viszont itt nem találnak vad virágot, ottjártunkkor térdig érő gaz és toklász borította a területet. 

A fővárosi fenntartású zöldterületek jelentős részén magas gaz fogadja a látogatókat. Az elmúlt években a városvezetés gyakran vadvirágos rétként vagy méhlegelőként hivatkozott ezekre a területekre, mondván, hogy a beporzó rovarok védelmét szolgálják. A kritikusok szerint azonban sok helyen nem tudatosan kialakított méhlegelőkről, hanem egyszerűen elmaradt fenntartásról van szó. Különösen sok panasz érkezik a Népligetre, ahol két nagyobb területen is tömegesen jelent meg a toklász, amely a kutyák számára komoly veszélyt jelent.

A toklász egyes fűfélék – elsősorban az egérárpa – száradó, hegyes magja. Amikor a növény kiszárad, ezek a szigony alakú részek leválnak, majd rendkívül könnyen beleakadnak a ruhába, cipőbe vagy az állatok szőrébe. A veszélyt az jelenti, hogy a toklász csak előrefelé képes haladni, így ha egyszer bejut az állat testébe, egyre mélyebbre vándorolhat.

A kutyák esetében a fülbe kerülő toklász súlyos gyulladást okozhat, amely halláskárosodáshoz vagy egyensúlyzavarhoz vezethet. Az orrba jutva erős tüsszögést, véres váladékozást és légzési problémákat idézhet elő. A lábujjak közé fúródva fájdalmas gyulladás, duzzanat és tályog alakulhat ki, míg a szembe kerülve akár maradandó károsodást vagy vakságot is okozhat. Az állatorvosok szerint a legtöbb esetben csak műtéti úton lehet eltávolítani. A Népliget ráadásul Budapest egyik legnépszerűbb kutyasétáltató helyszíne, így a problémával naponta több száz gazda találkozhat.

A Tabán gyümölcsöseinél sincs virág, csak száraz, magas gaz.

A Tabánban a sétáló utak és a járdák mentén neki fogtak ugyan a fűnyírásnak, de csak egy fél-egy méter széles területen vágták azt le.

A méhlegelő-program támogatói rendszeresen nyugat-európai példákat említenek. De Nyugat-Európában a beporzóbarát területeket általában kijelölt, elkülönített foltokban alakítják ki, miközben a környező parkokat és gyepfelületeket folyamatosan gondozzák. Budapesten sok esetben a gondozatlanságot próbálják természetvédelmi célként bemutatni, miközben a lakók egyre több helyen panaszkodnak a gazos közterületekre.

A magasra nőtt gyomnövények nemcsak esztétikai problémát jelentenek. A város több pontján élők szerint a gazos területek miatt romlott a közterek állapota, miközben az allergiás tünetek is erősödnek. Sokan a kullancsok elszaporodásától tartanak, mások pedig egyszerűen azt kifogásolják, hogy a parkok és utcák elhanyagolt benyomást keltenek. A probléma nem új keletű: tavaly is számos panasz érkezett mind a fővárosi, mind több kerületi fenntartású zöldterület állapotára.

Budapesten locsoljanak a budapestiek - ezt mondta Karácsony Gergely

A főváros ráadásul idén ismét meghirdette a lakossági öntözési akciót, a "locsolakoma"-t, amelyben a budapestieket arra kérik, hogy segítsenek a közterületi fák locsolásában. Karácsony Gergely szerint a rendkívüli szárazság miatt minden segítségre szükség van, de  a közterületi fák fenntartása alapvetően önkormányzati feladat. Ugyanakkor a frissen ültetett sorfák esetében nem elegendő az alkalomszerű lakossági öntözés, hosszabb távon pedig célszerűbb lenne olyan öntözőrendszerek és kutak kialakítása, amelyek biztosítani tudják a rendszeres vízellátást.

A városvezetés az elmúlt hetekben többször hangsúlyozta az aszályhelyzet súlyosságát. Ugyanakkor meteorológiai adatok szerint 2014-ben és 2015-ben is előfordultak hasonlóan száraz, sőt egyes időszakokban még kedvezőtlenebb körülmények. Ezért, bár az aszály valós kihívás, a fővárosi zöldterületek állapotának romlását nem lehet kizárólag az időjárással magyarázni.