Kupleráj is volt Budapest legrégebbi háza

800 éve épült

Nemcsak a neve, de a története is regénybe illő, a budai várban található Vörös Sün Háznak. Az épület 1260 körül korai gótikus házak összeépítéséből alakult ki. Az 1300-as években a ház tulajdonosa lett Konth Miklós nádor, a Pálffy grófi család ősapja is. Özvegye és fia a csatkai pálos kolostornak adományozta az épületet, amit Zsigmond király (1387– 1437) is megerősített.

Az első színház Budán

A házban kialakított hét szobás Vörös Sün fogadó egy időben a Budai Vár egyetlen fogadójaként működött. 1760-ban már akkora híre volt a helynek, egy osztrák színigazgató a tánctermet egy színpaddal is kibővítette, ennek köszönhetően Budán elsőként itt tartottak színházi előadást.

Megúszta a világháborút

A Vörös Sün „létezése” alatt volt fogadó, gyermekszínház, fogorvosi rendelő, de a két világháború között vöröslámpás ház is működött az épületben és táncesteknek is gyakori otthona volt. Az épület a második világháborúban is csak kisebb sérüléseket szenvedett, azóta többször is renoválták, így a mai napig megőrizte az eredetihez hasonló állapotát.

Itt található!

A Vörös Sün Ház, a Budai várban a Hess András tér 3. szám alatt található, jelenleg egy ajándékbolt üzemel benne. Előtte van egy kis tér padokkal és árnyat adó fákkal, ahol megpihenhetünk.

Hősi halált halt az utolsó pasa

A ház előtt vesztette életét 1686-ban Abdurrahmám Abdi Arnaut pasa, az utolsó Budán uralkodó török kormányzó. Az oszmán parancsnok a vár ostromakor halt hősi halált, amikor a keresztény seregek véget vetettek Buda 145 éves török hódoltságának. A pasának mindössze háromezer katonája maradt, de így is a végsőkig küzdött.

„A 145 éves török hódoltság utolsó budai helytartója vezir Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa e hely közelében esett el 1686 nyárutó hava 2 napján délután életének 70-ik évében. Hős ellenfél volt békesség vele!” – olvasható a pasa emléktábláján a budai várban.

Miért Vörös Sün?

Az épületet a középkorban “Remete Szent Pál testét őrző háznak” hívták, mivel itt őrizték a 4. században meghalt szent ereklyéjét, amit Nagy Lajos király velencei hadjárata után hozatott Budára 1381-ban. Erről nevezték el a középkorban Szent Pál utcának a mai Fortuna utcát. A mai elnevezést 1696-ban kapta, feltehetően az itt 1805-ig működő Vörös Sün nevű fogadóról.

Tudta?

Ön is ismer egy titkos budapesti történetet? Küldje el, és a Metropol utánajár! e-mail: [email protected]

Ezek is érdekelhetik: