
Árufeltöltéstől A Nagy Duett színpadáig: Iszak Eszter őszinte vallomása
Iszak Eszter őszintén vallott a balesetéről is.
Győrben született, majd Pestre költözött a család. Karda Bea kislánykorától énekelt, később a Magyar Rádió Könnyűzenei Stúdiójában tanult. 17 évesen indult a Táncdalfesztiválon. Bea a második házasságában él Tekulics Lászlóval.
Karda Bea Az NDK-ban lett igazán népszerű. Tíz évig voltak házasok Som Lajos basszusgitáros-zenekarvezetővel. 1981-ben született meg a lányuk, Niki. Bea a második házasságában él Tekulics Lászlóval. Azóta megélt magasságokat és mélységeket, amikről a hot! magazinnak is mesélt.
hot!: Készült a hetvenes években egy klip, az Azért vannak a jóbarátok. Máté Péter énekelsz, gitárral kísér, és körülötted ott vannak a kor legjelesebb zenészei. Hogy emlékszel azokra az időkre?
Karda Bea: A klip örök emlék számomra. 17 évesen, legfiatalabbként már énekeltem a Táncdalfesztiválon.
1969-ben, a füredi Hotel Marinában léptünk fel jó néhány kedves kollégámmal.
Amikor meghallom Máté Péter dalát, eszembe jut az a három hónap a Balatonnál, a megtisztelő felkérés, hogy felléphetek. Som Lajos akkor kezdett el udvarolni…
hot!: Győri lány létedre hogy kerültél ennek a szállodának a színpadára?
Karda Bea: Apukám remek zongorista volt, népszerű művész Győrben. Én az olasz származású nagymamám temperamentumát örököltem, már négy-öt évesen énekeltem-táncoltam. Édesapámék, a Karda–Nánási duó lehetőséget kapott arra, hogy több nyáron át Balatonalmádiban lépjenek fel. Azt javasolták, költözzünk Pestre, így került apukám a művészvilág kedvelt helyére, a Fészek klubba.
hot!: Sok színész vitte oda magával a gyerekét. Te is bejáratos voltál a Fészekbe?
Karda Bea: Nyolcévesen csak a hangommal voltam ott. Otthon felvettük, ahogy énekelek édesapámmal duettezve, ő zongorán kísért. Törőcsik Mari, Psota Irén kérdezgették, a zongora alatt keresgélve, honnan jön a kislány hangja.
hot!: Pesten jártál gimnáziumba, a nagyon nívós Trefortba. Jó tanuló voltál?
Karda Bea: Erős közepes. Tudtam, hogy nem fogok egyetemre, főiskolára menni. Három gimnáziumba jártam.
A Zrínyiből eltanácsoltak, mondván, nem örülnek egy éneklő, fellépő tanulónak.
Aztán a Százados útra kerültem, majd ismerősök segítségével a Trefortba. Ott érettségiztem le levelező tagozaton. A Krisztinavárosba költöztünk, itt lakom az Attila úton. A környéken élt Benkő Laci, Somló Tamás. Máté Péterék háza az út túloldalán volt, gyakran sétáltattuk együtt a kutyáinkat. Időnként eldúdolgatott, elzongorázott nekem egy-egy készülő dalt, kaptam is tőle néhányat. Amire viszont nemet mondtam, azt ő énekelte fel. Ez lett a Zene nélkül mit érek én. Az életemben nem voltak véletlenek, sorsszerűen történt minden. Keszler Pál, az ORI igazgatója elmondta, hogy ki kéne menni Afrikába, Lagosba, a magyar napokra a Neotonnal. Izgalmasan hangzott az itthoni télből a 35-40 fokba utazni. A zenekar billentyűse Balázs Fecó volt, a basszusgitárosa Som Lajos.
hot!: Akkortól fordult komolyra a kapcsolatotok. Már együtt szerződtetek külföldre?
Karda Bea: Két évig Svájcban léptünk fel, kemény munka volt, folyton költözködni kellett.
Németországban a Beata and Piramis néven turnéztunk.
Olaszul kezdtem tanulni, az angol a középiskolában megvolt, itt meg ragadt rám a német. Hol kint voltunk, hol hazajöttünk. És az NDK-ban nagyobb sztár lettem, mint itthon. A kinti karrier viszont elnyomta a korábbi hazai sikereket. 1977-ben összeházasodtunk Lajossal, nagyon szerettem volna gyereket, 1981-ben megszületett Niki. Egyszerre kellett anyának és művésznek is lennem. Ha nem segít az anyósom, a szüleim, nem ment volna. Lajos élte a maga rocker életét, egy feleség már nem fért bele.
Három évig bizonytalankodtam, hogy elváljunk-e.
Nekem állandóan lelkiismeret-furdalásom volt a gyerek miatt, főleg az NDK-s utazások idején, de meg kellett élni. Amikor tíz éven át énekstúdiókat vezettem, Niki nagyon boldog volt. „Akkor te most tanárnő leszel?” – kérdezgette.
hot!: Milyen volt visszatérni a hazai pályára?
Karda Bea: Rólam elfeledkeztek. Mindig arra vágytam, hogy legyen egy zenekar, aminek én vagyok az énekese. A pályám kezdetén erre volt még esély, például a Corvinával, de aztán az örök hiányérzet maradt.
hot!: Tele van a lakásod serlegekkel. Ezek mekkora elismerésnek számítottak?
Karda Bea: Tizenhárom díjam van. A zömét külföldön kaptam, pénz nem járt vele. Egyedül egy írországi fesztiválon adtak 200 dollárt. 2000-ben Göncz Árpádtól vehettem át állami kitüntetést a jótékonysági munkámért.
hot!: Meddig éltél kettesben a lányoddal?
Karda Bea: Volt néhány több évig tartó kapcsolatom, egyikük sem zenei ember volt. 55 éves koromban jött a négy évig tartó magány.
Egy barátnőm tett fel egy ismerkedős oldalra, a második keresztnevemmel, Ildikóként, sötét parókában, óriási napszemüvegben.
Fél évig naponta ültem a számítógép előtt. Volt néhány randevú – egyetlen találkozás után tudtam, hogy egyikükkel sem illünk egymáshoz. És akkor jelent meg Laci. Fogalma nem volt, ki vagyok. Két nap után a szemébe néztem, és azt mondtam, felhívom. A randevú után azonnal egymásra hangolódtunk.
hot!: Nem vagy te túlságosan kedves, jó szándékú?
Karda Bea: Alapvetően bizalmatlan vagyok; akiben teljesen megbízom, az Laci, a férjem. Nem akarok hátat fordítani a művészvilágnak – ha hívnak, boldogan megyek koncertezni –, de szeretnék lazább privát életet is élni.
hot!: Mi vett rá titeket, hogy összeházasodjatok Lacival?
Karda Bea: A Viasat3-on szerepeltünk egy házasságról, kapcsolatokról szóló műsorban.
Megkérdezték, nem akarunk-e esküvőt, ők megszervezik. Miért ne? – mondtam.
65 éves voltam akkor, Laci 57. 100 fős lakodalmunk volt, nagyon jó buli. Nálunk minden közös, az egész életünk az Lacival. Télen szeretek itt lenni a városban, tavasztól őszig a férjem kis házában, Dunakeszin vagyunk. Tizenhat éve élünk teljes harmóniában.
Iszak Eszter őszintén vallott a balesetéről is.
Kiderült: nem egy babát várt a színésznő, hanem kettőt!
Három páros küzdött a győzelemért.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre