Oszter Sándor özvegye még ma is gyászol, de igyekszik erőt venni magán.
Oszter Sándor özvegye, Failoni Donatella, hamarosan visszatér a család balatoni nyaralójába. A hegytetőn fekvő kényelmes házban érzi igazán otthon magát a zongoraművésznő.
Oszter Sándor özvegye, bár jelenleg még a diósjenői birtokukon van, hamarosan újra visszatér a család balatoni nyaralójába, ahonnan számtalan boldog közös emléket őriz és egy hihetetlen fájdalmas emléket is, hiszen ott, a karjaiban hunyt el szeretett férje.
Őszig biztosan a nyaralóban marad
– Amikor kicsi voltam, mindig a mesés olaszországi Lago Maggiore partján nyaraltam és mégis a Balatonban önfeledten játszó gyerekekre irigykedtem – mesélte a Borsnak Oszter Sándor özvegye, majd folytatta. – Az én férjem ezt tudta és egyszer mondta nekem: na gyere velem, mutatok neked valamit. Megérkeztünk egy balatoni hegy lábához, ő felmutatott a tetején lévő épületre: Az a fehér ház ott kedvesem, a tiéd! Ilyen volt ő, igazi úriember, igazi gavallér. Tőle megkaptam azt, amire mindig vágytam! Azóta az a hely az igazi otthon számomra, márciustól októberig ott élek. Már csak pár nap és újra ott leszek, kertészkedem, igaz, már nem egyedül. Én sem vagyok már fiatal, nagy a telek, de szerencsére van segítségem, egy tüneményes erdélyi asszony személyében.
„Lehetetlen mást szeretnem”
Donatella, a férje halálakor úgy érezte megszakad a szíve, mintha két testben egy lélek volna, azon a borús napon elveszített egy darabot magából. Nagyon nehéz időszak van mögötte, tavaly december sokakat meg is ijesztett.
– Összezavarodtam egy kicsit, a gyász nagyon erős, vannak nehezebb és könnyebb napok, de a lányomnak és az unokámnak szüksége van rám. Igaz, ez már egy másik élet, meg kellett tanulnom nélküle élni. A hiánya sosem fog megszűnni, de már jól érzem magam. 77 éves vagyok, jól tartom magam és mai napig vannak hódolóim, de lehetetlen mást szeretnem! Ez egy zsigeri kapcsolat volt, még akkor is ha nagyon nehéz ember volt az én szerelmem, Sándor.
Szokták is mondani a barátok, hogy olyan nehéz ember volt, hogy miatta, ha eljön az én időm, Isten majd a jobbjára fog ültetni egy székre!
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre