„Alig maradt valaki mellettem” – Agárdi Szilvi elfogadta, hogy elhagyták a barátai, inkább magával foglalkozik

Agárdi Szilvi gyengénlátóból négy nap alatt vakult meg teljesen egy évvel ezelőtt. Onnantól kezdve rengeteg nehézséggel kellett megküzdenie és – ahogy az gyakran lenni szokott az életben –, csak kevesen segítettek neki ebben. Szilvi a Borsnak elmondta, miután megvakult, nehéz volt megemésztenie, hogy szinte teljesen egyedül maradt, hogy eltűntek mellőle a barátok a bajban, de úgy érzi, a szakszerű segítségnek köszönhetően egyre erősebb lesz.

„Sokan eltűntek az életemből”

„Rehabilitációra és pszichológushoz járok. Fontos, hogy mentálisan erős legyek. Feltárjuk, hogy milyen ember voltam akkor, amikor még láttam valamit, és hogy most milyen vagyok, mit vetítek ki másokra. Ha az ember a médiában szerepel, nem mindig lehet önmaga, és én is sokszor úgy éreztem, hogy azt kell mondanom, amit mások hallani akarnak. Félig-meddig beleőrültem, hogy nem mondhatom ki, amit gondolok. De ennek ellenére is sokan eltűntek az életemből” – árulta el a TV2 The Voice című műsorában ismertté vált lány.

„Miután teljesen megvakultam, elmaradoztak a hívások, elhagytak a barátok, de igaz, a koronavírus miatt sem nagyon lehetett programokat szervezni. Persze az életem teljesen megváltozott: egyedül nem tudtam közlekedni, el kellett kezdenem vakosan élni, mindenhez segítségre volt szükségem, és szépen lemorzsolódtak azok, akik eddig körülöttem voltak. Alig maradt valaki mellettem, de ezt elfogadom, sopánkodni nem volt időm, hiszen a saját, megváltozott élethelyzetemre kellett koncentrálnom” – mesélte az énekesnő, aki erős maradt, szakított akkori szerelmével és hazaköltözött a családjához.

„Reggel, délben és este is sötét van”

„Meg kellett szoknom, hogy reggel, délben és este is sötét van. Felébredek és tudom, hogy világosnak kéne lenni, de én sötétben vagyok. A családom mellettem áll és mindenhova elkísérnek. Mára már megtanultam egy-két trükköt a vakos közlekedésben is, de bevallom, még egy év után sem merek egyedül járkálni. Megtanultam tökéletesen járdaszegélyt követni és az órajárás szerint csiszoljuk a hallásomat, hiszen ezek tudják megmenteni az életemet” – mesélte Szilvi, aki vakvezető kutyát is igényelt magának, de még időbe telik, mire megérkezhet hozzá a négylábú segítő. Egy biztos, a vak lány úgy érzi, lassan, de biztosan egy új énje születik meg, de a zene és az emberek iránti szeretete nem fog megkopni akkor sem.

Fellépni továbbra is jár

„Fontos bíznom az emberekben, hiszen most még inkább rájuk vagyok utalva, és ez nem működhet bizalom nélkül. Szerencsére a zene velem van és jelenleg is egy kislemezen dolgozom, járok fellépni is. El tudnám képzelni, hogy meghívjanak tévéműsorokba, szívesen szerepelnék, ha nem főzni kell a konyhában” – fejezte be viccesen Szilvi.