Zöldítés vagy kiszorítás? A bulinegyed „élhetőbbé tétele” közben tűnnek el a lakók Belső-Erzsébetvárosból

A bulinegyed „élhetőbbé tételének” jelszavával az elmúlt években sorra alakították át Belső-Erzsébetváros utcáit: lezárások, egyirányúsítások, parkolóhelyek megszüntetése és új zöldfelületek jelentek meg. A cél hivatalosan a forgalom csökkentése és az életminőség javítása volt. A valóság azonban sok lakó szerint éppen az ellenkező irányba mutat. 

Az autópártisággal aligha vádolható Levegő Munkacsoport felmérése szerint az érintett utcák lezárása után a környező területeken akár 50 százalékkal is nőhetett az autósforgalom. Aki arra jár, maga is láthatja: a kusza egyirányúsítások miatt az autósok gyakran percekig, vagy akár fél óráig is araszolnak, mire kijutnak egy-egy utcából. A dugók nem eltűntek, hanem átköltöztek.

Közben a lakók egyre nehezebben jutnak el a saját házukhoz. Többen arról számoltak be, hogy a szolgáltatók már nem vállalnak kiszállást a környékre, mert nincs hol megállni, vagy túl drága a parkolás. Így egy egészen egyszerűnek tűnő feladatot sem könnyű megoldania az ott lakóknak, például hívni egy vízszerelőt. Sok szakember ugyanis azt mondja, mivel nem tud a környéken leparkolni, nem vállalja az adott munkát. A kiszállításról már nem is beszélve. 

Egy vállalkozó szerint sok szakember már eleve visszautasítja a körúton belüli munkát.

– fogalmazott. 

Ez nemcsak kényelmetlenséget, hanem konkrét drágulást is jelent: kevesebb szakember dolgozik a környéken, így az árak is emelkednek.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a parkolóhelyek száma folyamatosan csökken. A kerület most bejelentett a Dembinszky utca 793 millió forintos átalakítása, amiből látványos zöldítést ígér: a zöldfelület közel húsz szorosára nő, 37 új fát ültetnek. Ugyanakkor a parkolóhelyek száma 143-ról 81-re csökken. A lakók egyhangúlag tiltakoztak a lakossági fórumon, és azt kifogásolták, hogy a döntések előtt nem történt valódi egyeztetés. A kérdőívet mindössze 69 ember töltötte ki, ami aligha tükrözi egy teljes városrész véleményét. 

A zöldítés önmagában kevesek szerint probléma. A kérdés inkább az, hogy hol tárolják az autókat azok, akik itt élnek. Nyugat-európai példák azt mutatják, hogy a zöldítés és az autótulajdon nem zárja ki egymást. Bécs belvárosában például több mint 8300 mélygarázs-hely áll rendelkezésre, miközben Budapest belvárosában ennek töredéke található. Itt sokszor egyszerűen megszüntetik a felszíni parkolást, anélkül hogy alternatívát kínálnának. 

A folyamat következménye már a statisztikákban is látszik. A KSH adatai szerint a belső kerületek lakossága jelentősen csökkent az elmúlt években. Egyre többen költöznek külső kerületekbe vagy az agglomerációba. Helyükre befektetők érkeznek, akik rövid távú kiadásra használják a lakásokat. A bulinegyed így egyre inkább turisztikai zónává válik, ahol a lakófunkció háttérbe szorul.

Ez a változás a mindennapokban is érezhető. A lakók szerint eltűnnek a kisboltok és a hétköznapi szolgáltatások, helyüket bárok, hostelek és Airbnb-lakások veszik át. Egyre több társasház működik gyakorlatilag szálláshelyként, ami zajjal, szeméttel és biztonsági problémákkal jár. Új jelenségként megjelent az is, hogy kódszéfekből megszerzett kulcsokkal illetéktelenek foglalnak el lakásokat, ami tovább rontja a biztonságérzetet. Az Airbnb lakások feltörése már annyira gyakori, hogy egy zárszakértő erre specializálta az üzletét. 

A folyamat egy ördögi kört indít el: minél kevesebben laknak a belvárosban, annál inkább turisztikai és szórakoztató funkciót kap, ami még több lakót késztet költözésre. Az úgynevezett „élhetőbb város” így sokak számára éppen az ellenkezőjét jelenti: egy olyan bulinegyedet, ahol egyre nehezebb valóban élni.

A bulinegyedben a helyieket zavarja, hogy a vendéglátóhelyek éjszaka is üzemelnek: