Mi okozza valójában a migrént?

"Körülbelül hetente kétszer érzem azt, mintha fájna az egész agyam és a koponyám között. Mintha ez a szemgolyóm mögé kúszna, ahol tőrként szúr, és az államig hatol le. Néha éget, és visszhangzik az agyam hátsó részében. Máskor lüktet és tompa, mintha kopogna, és kérné, hogy jöjjön ki." Valami ilyesmi a migrén. De mi állhat a hátterében?

A migrén egy rohamszerű erős fejfájás

Világszerte több mint 1,2 milliárd embernél jelentkeznek migrénes fájdalmak.  Ez a neurológiai állapot a második leggyakoribb ok a világon, amiért táppénzre kell mennünk. Gyakori előfordulása és legyengítő hatásai ellenére a migrén még mindig nagyrészt rejtély. 

Egyes betegek olyan tüneteket tapasztalnak, mint a hányinger és hányás, szédülés, gyomorfájdalom, valamint fokozott fény- és hangérzékenység. A betegek több mint fele extrém fáradtságot tapasztal, míg egyeseknél bizonyos ételek utáni sóvárgás jelentkezik. Mások a korai szakaszban túlzott ásításban szenvednek. A betegek körülbelül 25%-a olyan látomásokat tapasztal, ami szaggatott, erős fényekre vagy elmosódott képekre hasonlítanak, mint például egy mozgófilm fényének beszűrődése.

Az ikreken végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy erős genetikai összetevő áll fenn a migrén kialakulásában. Ha a szüleidnek vagy nagyszüleidnek migrénjük volt, akkor statisztikailag nagyobb a valószínűsége annak, hogy te is öröklöd a neurológiai állapotot. Az öröklött gének a migrénben szenvedők 30-60% -ánál játszanak szerepet, a fennmaradó részt pedig egyéb kumulatív külső tényezők, mint például az élettörténet, a környezet és a viselkedés teszik ki – mondja Dale Nyholt, az ausztráliai Queenslandi Műszaki Egyetem genetikusa. 

Nyholt elemzése korábban már feltárta, hogy a migrénben szerepet játszó genetikai markerek némelyike ​​szoros összefüggésben áll a depresszióval és a cukorbetegséggel, valamint az agy különböző struktúráinak méretével. Nyholt gyanítja, hogy ezek a géncsoportok a valóságban is különböző állapotokként jelenhetnek meg az agyra gyakorolt ​​hatásuk miatt. (A csapatnak még nem sikerült egyetlen specifikus gént sem olyan módon meghatároznia, ami hasznos lenne a gyógyszerek előállításához.)

Az agy migrénben betöltött szerepét vizsgáló tudósok vezető elmélete az, hogy a roham egy lassú, rendellenes elektromos hullám, amely az agykéregben terjed, és amelyet agykérgi kúszó depolarizációnak neveznek. Ez a hullám elnyomja az agy aktivitását és a közeli fájdalomidegek aktiválódását okozza, ami riasztást ad és gyulladást vált ki. A agykérgi kúszó depolarizációs hullám alapvetően „mindenféle rossz molekulát juttat az agyba” – mondja Michael Moskowitz, a massachusettsi Cambridge-ben található Harvard Orvosi Egyetem neurológia professzora - írja a BBC.