Csodálatos hagyományok! Mennyire ismered a szüreti kifejezéseket?

Az ősz ezen időszakában már országszerte szüretelnek. De ma már talán kevesen ismerik a szürettel kapcsolatos szavak köznyelvi jelentését. Ahogy az sem biztos, hogy mindenki tudja, hogyan ünnepeltek régen, és milyen hagyományok övezik a magyar bort?

Szerző: PT

Létrehozva: 2023.10.07.

életmód szüret hagyományok

1. Késői szüretelésű

Az aszú a szőlő tőkén összeaszott szőlő, melyből kiváló édes bort készítenek. Évszázados technológia alkalmazásával készül, amelynek alapja az aszúsodott szőlőszemek késői szüretelése és az ezt követő borkészítési eljárás. Minél magasabb a puttonyszám, annál édesebb az aszúbor.

2. Szükség van egy királyra

A borkirály játékot az ókori rómaiaktól vettük át. A hagyomány szerint a jó hangulatú összejöveteleken szokásossá vált a borkirály választása, aki fején babérkoszorúval megszabta az asztal minden tagjának, hogy mit mikor és milyen arányban fogyasszon.

szőlő, bor, szüret, fesztivál, must, — Fotó: Pexels.com

3. Csalafinta fogócska

A szüreti menet jellegzetes figurája volt egykor a tolvaj és a csősz. Maga a csőszjáték pedig a ma ismert fogócska ősi alakja, ahol a szundikáló csősz feladata volt megakadályozni a borral teli üvegek ellopása, és elkapni egyet a tolvajnak öltözött férfiak közül.

4. Praktikus szerszámok

A szőlőfürtök leszedéséhez napjainkban metszőollót és egyéb szerszámokat használnak, a régi szép időkben azonban egy fanyelű görbe kés volt erre az eszköz: kacorral metszették a szőlőt.

5. Kiszívják a hordóból

A lopó egy hosszú szárú öblös, csőben végződő edényféle, amellyel a bort szívják ki a hordóból. A mai, üvegből készült borlopók egykor még a lopótökből készültek, melynek furcsa, hosszúkás formája alkalmas volt rá, hogy a hordóból ki lehessen szipkázni az édes nedűt.

6. Kicsik is kortyolhatják

A frissen préselt, vagy sajtolás előtt magától lecsurgó gyümölcslevet szokás mustnak nevezni, de legtöbbször a szőlőszemek kisajtolt, erjedésnek még nem indult édes leveként hivatkozunk rá.

7. Cipelésre és méréshez is

A puttony eredetileg fából (esetleg gyékényből vagy vesszőből) készült, háton hordozható, felül egészen nyitott, lefelé kissé keskenyedő, hosszúkás edény. Változatos formában és méretben léteztek, és régen a gazdák puttonyban mérték, mennyi aszúszemet tartalmaz egy bor.

8. Ízletes fejfedő

A szüret végén szokás volt a szőlővesszőkből koszorút készíteni. A faluban ezt egy botra helyezve végighordozták és megkínálták a járókelőket a lelógó szőlőszemekből. Ezzel a gesztussal akarták az egészséget és a termékenységet biztosítani a faluban - írja a Fanni magazin.

1. Babonák és népszokások

A régi szép időkben a szőlő betakarítása zajkeltéssel indult. A paraszti szőlőkben a szedők általában lányok, asszonyok voltak, akik vödrökbe, kosarakba szedték kacorral, vagyis egy késsel a napérlelte szőlőfürtöket. A vidám nótát olykor megszakította egy-egy „puttonyos” felkiáltás, ami a legényeknek szólt, hogy a termést háti puttonyaikban mielőbb a pincékhez hordják.

2. Jellegzetes, ízes fogások

A szüret igazi népünnepély volt, a falu apraja-nagyja kora reggeltől késő estig a szőlőhegyeken tevékenykedett. Még az ifjú bakák is hazatértek a szolgálatból, egyrészt, a munkálatok miatt, másrészt, ekkor szövődtek a legnagyobb szerelmek. A házigazda persze nem hagyta viszonzatlanul a kemény munkát: a napot friss kenyérrel, szalonnával, kolbásszal indította, délután pedig töltött káposzta, kása, gulyás és csörögefánk csillapította a korgó gyomrokat.

3. Füstből jósoltak

Nagyszüleink idejében a szőlő kötözését végző asszonyok a lemetszett venyige égetésével jósolták meg a termés várható bőségét és sikerességét: úgy hitték, hogy ha a szőlővessző fanyar füstje a tőke fejére száll, bő termés várható, de, ha magasra szökik, a gazda szűkös évre számíthat.

4. Féltek az ártó szellemektől

A gonoszűző népszokások változatos formában jelentek meg a paraszti életben. A falvak népe tartva az ártó szellemektől és a rontást hozó boszorkányoktól, szentelvízzel loccsantották le az szüretből hazatérő gazdát és annak otthonát, de a házfüstölés is bevett szokás volt ekkoriban. Míg a szapora ostorpattogtatás kiválóan bevált az ördög elűzésére.

5. Minden évben ugyanakkor

A szüret kezdetének időpontjához sok helyen ma is büszkén ragaszkodnak az emberek. A legtöbb térségben Szent Mihály napjához (szeptember 29.) vagy Simon-Júdás névnapjához (október 28.) kötik a szőlőtőkék betakarításának kezdetét, amely akár november végéig is eltarthat.

6. Záruljon egy bállal

A nehéz munkát rendszerint a szüreti felvonulás követte, és ma sincs ez másként. A menetet a borkirály vezette, de fontos szerepet kapott a bíró, a bírónő, kiknek kíséretéhez tartoztak a csőszlegények, a csőszleányok, valamint két pandúr és két kisbíró. A zenészek végigjárták a szüretelő családokat, és aki bírta, reggelig mulatott.