
„Azt hittem talán vakbélgyulladás miatti görcsről van szó: másodpercek múlva anya lettem”
A profi táncosnő kriptikus terhességen esett át.
Ez a nap nem csak a csillagászoknak izgalmas, de a hagyományok és ünnepek is ezt a napot idézik minden évben. A nap-éj egyenlőség most közép-európai idő szerint március 20-án 15 óra 46 perckor lesz.
Március és szeptember táján a világ számos pontján megtapasztalhatjuk a nap-éj egyenlőség jelenségét, amikor a nappal és az éjszaka hossza nagyjából megegyezik. Onnantól kezdve az éjszakák rövidebbek, a nappalok pedig hosszabbak lesznek. Az idei tavaszi időpont március 20-ra, azaz péntekre esik. Ez a kozmikus mérce mindig is lenyűgözte az emberiséget, számos érdekesség és megfigyelés kapcsolódik a nap-éj egyenlőség pillanatához. De mit mond a csillagász?

A Föld forgástengelyének dőlése és a Nap pályája miatt alakul ki ez a különleges pillanat, az amikor a Nap pontosan a földrajzi egyenlítő fölött delel. Ezt mondja a csillagász, de mit jelent ez valójában, és milyen jelentősége van számunkra?
Nem mindig ugyanarra a napra esik a nap-éj egyenlőség, hiszen befolyásolja a napot az időszámításunk, vagyis hogy éppen szökőév van-e. A lényeg, hogy a nap-éj egyenlőség pillanatában a Nap pontosan a fejünk felett delel. Ugyanez legközelebb ősszel történik meg, annyi különbséggel, hogy onnantól kezdve az északi féltekén az éjszakák lesznek hosszabbak. A Nap ugyanígy delel még kétszer a fejünk felett. Nyáron és télen is, de akkor nem az egyenlítő felett úgy mint most és ősszel. Nyáron a Rák-térítő, télen a Bak-térítő felett delel, vagyis ott abban a pillanatban a Nap éppen az ott élők feje fölött áll délben
- mondja a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza, Fockter Zoltán.

Sokan azt hiszik, hogy az évszakokat a Naptól való távolságunk határozza meg, pedig nem így van. A Föld dőlésszöge az oka annak, hogy milyen évszak van, és annak is, hogy amíg az északi féltekén jön a nyár, addig a délin már lassan készülhetnek a télre
- teszi hozzá a csillagász. A nap-éj egyenlőség tehát az a pont, amikor a tavasz hivatalosan is kezdetét veszi az északi féltekén.

Történelmi szempontból a nap-éj egyenlőség különösen fontos volt az ókori civilizációk számára. Az egyiptomiak, a maják és a babiloniak csillagászati megfigyeléseiket ezen napokra időzítették, hogy pontosan meghatározzák az évszakok kezdeteit. A maják például ebben a helyzetben figyelték a napfény és árnyék játékát templomaik lépcsőin, így naptárukat és mezőgazdasági ciklusaikat hangolták a természet ritmusára. Európában a középkori kolostorokban a nap-éj egyenlőség idején mérték a csillagászati órák pontosságát, míg a természeti népek sokszor rituálékkal és ünnepekkel köszöntötték ezt a kozmikus egyensúlyt.

Kulturális szempontból a nap-éj egyenlőség (equinox) az egyensúly, a megújulás és a természet ciklikusságának szimbóluma. A nap-éj egyenlőség tehát nem csupán egy csillagászati jelenség, hanem évszázadokon átívelő, kulturális és spirituális jelentéssel bíró esemény, amely az ember és a természet közötti kapcsolatot is tükrözi. Érdekesség, hogy a modern kor embere számára is lehetőség nyílik a csillagászat és a természet ritmusának megfigyelésére, ami sokakat inspirál a természet megértésére és az évszakok ünneplésére.

A profi táncosnő kriptikus terhességen esett át.

A védett ár megóvja az autósokat a brutális drágulástól.

Az Ismerős Arcok Nélküled című dalával üzent.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.