156 éve zakatol fel-alá – Retró galéria a Budavári Siklóról

A Budavári Sikló a megépítésekor a világ második siklóvasútjának számított. Az ötlete gróf Széchenyi Ödön nevéhez fűződik, aki egy összeköttetést szeretett volna a Várhegy és a Duna-part között, miután Lyonban látott hasonló megoldást. A sikló a második világháborúban súlyos károkat szenvedett: 1944-ben szinte teljesen megsemmisült. A romokat eltakarították, és évtizedekig úgy tűnt, a sikló végleg eltűnhet. A hatvanas–hetvenes években még az is felmerült, hogy egy hatalmas mozgólépcső váltsa ki. Végül azonban 1986-ban megindult a régóta várt újjáépítés. 

A Budavári Sikló 1987 óta az UNESCO Világörökség részét képezi

Ahogy említettük, a második világháború alatt, 1944-ben a Budavári Sikló súlyos károkat szenvedett. Sokáig bizonytalan volt a sorsa; a romok eltakarítása után a hatvanas-hetvenes években még az is felmerült, hogy a történelmi vasút helyett egy hatalmas mozgólépcsőt építsenek a Várhegy oldalába. Szerencsére végül a helyreállítás mellett döntöttek. A felújított Siklót 1986. április 4-én adták át.  Ekkor nyerte el a Sikló a mai, patinás formáját, és ekkor kapták meg a kabinok a Margit és a Gellért nevet. Érdekesség, hogy az újjáépítés után a kocsik kezdetben másodpercenként 3 métert tettek meg,  ám ezt a „száguldást” az utasok kérésére 1988-ban a felére csökkentették, hogy tovább lehessen élvezni a fővárosi kilátást. 

Retró galéria a felújítás éveiből 

A Fortepan képeinek segítségével most bepillantást nyerhetünk a nyolcvanas évek közepén történt építkezésbe: 

• 1985 – A kezdetek: A Várhegy oldala még munkaterület, ahol Bojár Sándor fotóin jól látszanak az alapozási munkálatok a Clark Ádám tér felé nézve. 
• 1986 – A befejezés: Sztrilich György képein már az alsó és felső állomások kész épületei dominálnak, az építkezés a végéhez közeledik. 
• A kész Sikló: Erdei Katalin fotói örökítették meg az első utasokat és a frissen festett, csillogó kabinokat.