„Amikor láttam a szemében a csillogást, tudtam, hogy megérte minden küzdelem” – megtörtént a csoda, Zente kiszabadult a négy fal fogságából

Vannak pillanatok, amikor a világ megmutatja a legszebb arcát. Zente, a hároméves miskolci kisfiú története pontosan ilyen: a fájdalommal teli bezártságot napok alatt váltotta fel a remény. Miután beszámoltunk a kisfiú nehéz helyzetéről, – akit a dongaláb műtét utáni súlyos fekvőgipsz szinte az ágyhoz láncolt –, az óvoda, ahová Zente jár, valóra váltotta a gyermek álmát, és megkapta a speciális babakocsit.

Rekordidő alatt jött a segítség, meglett a babakocsi

Zente édesanyja, Fehér Enikő alig hitte el, ami történt. Dudás Ildikó, a Mesés Mosoly a Gyermekekért Alapítvány vezetőjének megállíthatatlan munkája után valóságos lavina indult el. Nemcsak üzenetek, hanem tettek is érkeztek: az alapítvány által koordinált gyűjtés sajnos még nem vezetett eredményre, de az óvodától, ahová a kisfiú jár, kapott egy babakocsit, ami nem csupán egy tárgy a család számára, hanem a szabadság szimbóluma.

 – mesélte az édesanya könnyeivel küszködve. A kisfiú, aki eddig csak a szoba ablakából figyelhette a tavasz ébredését, most végre érezheti a napsütést az arcán. A merev gipsz, amely a csípőjétől a lábujjáig rögzíti, már nem akadály, hiszen a babakocsiban kényelmesen, fájdalmak nélkül pihenhet a szabadban.

A küzdelem azonban nem ért véget

Bár a babakocsi megérkezése hatalmas mérföldkő és leírhatatlan megkönnyebbülés, Zente harca a teljes életért még korántsem fejeződött be. A kisfiú lábát április elejéig védi a gipsz, de a levétel után kezdődik csak az igazi embert próbáló időszak. A harmadik nehéz műtét utáni rehabilitáció, a folyamatos gyógykezelések és a Debreceni Klinikára való rendszeres utazások felemésztik a család minden tartalékát.

– mondja Dudás Ildikó, aki oroszlánrészt vállalt a segítség megszervezésében. 

Ne engedjük el a kezüket!

A kisfiú, aki minden fájdalom ellenére is hősiesen viseli a megpróbáltatásokat, csak egy dologra vágyik: egyszer majd ő is szaladhasson a többiek után a labdával. Ahhoz, hogy ez az álom valósággá váljon, a közösség támogatására továbbra is szükség van. Az utóbbi időben, a kezdeti nagy fellángolás után a segítségnyújtás mértéke sajnos alábbhagyott, pedig a mindennapi megélhetés és a gyógyuláshoz szükséges terápiák költségei nem álltak meg.

Zente mosolya most a legfontosabb visszajelzés. A babakocsiban ülve, a friss levegőn végre elfelejtheti egy kicsit a kórházi szobák szagát és a műtőlámpák fényét. Ez a kis győzelem bebizonyította, hogy ha összefogunk, semmi sem lehetetlen. De kérjük, ne feledkezzünk meg róluk a jövőben sem: Zente és családja továbbra is várja azok jelentkezését, akik bármilyen formában hozzá tudnak járulni egy kisfiú fájdalommentes jövőjéhez.

ITT segíthetsz Zentének, hogy a gipsz után a saját lábán indulhasson el a világba!