Áder János ezeket mondta a szegedi Háborúellenes Gyűlésen

Áder János volt köztársasági elnök Deák Ferencet idézte: "Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem hétköznapi hasznos jólétet gyarapító tettek sorozatával kell szeretni." Szegeden a Háborúellenes Gyűlésen tartott előadása azt bizonyította, hogy a kormányzó pártok az elmúlt 15 évben ezen az úton jártak. Felsorolni is nehéz, hogy mivel gyarapodott az ország közvagyona. Az elmúlt 15 év csak az 1867-es kiegyezés utáni időszakhoz fogható fejlődés tekintetében. Úgyhogy van mit veszítenünk, ha a brüsszeli elit háborúba viszi az országot. De lássuk, hogy pontosan mit veszítenénk háború esetén!

Ezeket mondta Áder János

Egy parlamenti ciklus végére, különösen a választások előtt leegyszerűsödnek a kérdések.
„Hol a pénz?” – kérdezik az ellenzékiek.
„Gyarapodott a közvagyon?” – kérdezik a középen állók.
„Mire lehetünk büszkék?” – kérdezik a patrióták.
„Mindent elloptak!” – harsogja a balliberális média jelentős része. Van, aki még pontos összeget is mond: 20 000 milliárd forint tűnt el nyomtalanul.
Én azt javaslom, hogy higgadtan, nyugodtan, tárgyilagosan vizsgáljuk meg a kérdést: gyarapodott-e az elmúlt 15 esztendőben a közvagyon. Erre a kérdésre minden mellébeszélés nélkül próbáljunk választ adni.
Egy percen készültem – a prezentáció három részből áll.
Az első egy országos kitekintés, 11 tétellel.
Utána egy hasonló logikára épülő Csongrád megyei összegzés következik.
A végén pedig – kényszerűen – nagyon gyors, pörgős stílusban összefoglalom mindazt, ami nem fér bele a 25 percbe, mert a szervezők erre kértek.
Látni fogják a végén: még így is marad, ami kilóg - mondta a volt köztársasági elnök.

1. Gyarapodott-e a közvagyon? – Országos kitekintés

Az infrastruktúrával kezdünk: autópálya- és autóút-építés. Nem akarom számokkal túlterhelni Önöket, inkább képeket mutatok, néhány információval kiegészítve.
2010-ben 1727 kilométer gyorsforgalmi út volt Magyarországon.
2025-ben – 15 évvel később – 2593 kilométer.
A különbség: 866 kilométer új autópálya és autóút.
Ez önmagában is említésre méltó, de tegyük hozzá: ma már Zalaegerszeg kivételével minden megyeszékhely gyorsforgalmi úton megközelíthető.
2010-ben három olyan pont volt az országhatáron, ahol autópálya vagy autóút lépte át a határt, ma tíz ilyen pont van.
Sokan mondhatják: rendben, épültek autópályák, de mi van a mellékutakkal? Valóban, hosszú évekig minden kormány adós maradt a másod- és harmadrendű utak karbantartásával. Az elmúlt 15 évben – különösen az utóbbi időszakban – ez a figyelem megfordult: 4000 kilométer mellékút épült vagy újult meg.
Egészségügy
Sokat kárhoztatott terület. Vannak még felújításra váró intézmények – ez igaz. De eltagadni azt, hogy 91 kórház és rendelőintézet épült vagy újult meg 15 év alatt, nem lehet.
A Magyar Falu Program keretében 625 orvosi rendelő épült vagy újult meg.
Oktatás
A bölcsődékkel kezdem – bár nem tartoznak szorosan az oktatáshoz.
15 év alatt a bölcsődei férőhelyek száma több mint megduplázódott.
A felsőoktatásból csak három példát említek – mind Budapesten:
– a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem új campusa,
– a Magyar Táncművészeti Egyetem megújult épülete,
– a Testnevelési és Sporttudományi Egyetem új campusa.
A felsorolás nem teljes, de jól érzékelteti a választ: igen, gyarapodott a közvagyon.
Kultúra és Budapest
A Magyar Állami Operaház és a Zeneakadémia felújítása önmagáért beszél.
Az Operaház kapcsán hadd meséljek egy rövid történetet…
Amikor készültem a kötcsei beszédre, felhívtam Varga Mihályt, a Nemzeti Bank elnökét, és megkérdeztem tőle, jól emlékszem-e arra, hogy 2010-ben 3 tonna volt Magyarország aranytartaléka. Azt mondta: igen, jól emlékszem. Mondtam neki: akkor segítsen, mennyi most az aranytartalék? Azt válaszolta: 110 tonna.

Tehát 3 tonnáról 110 tonnára nőtt az aranytartalék. Ha ezt egy kicsit hétköznapibb példával mondjuk el: ha 2010-ben hárommillió forint volt a megtakarítási számlámon, és ez 15 év alatt 110 millió forintra nőtt, az jelentős vagyongyarapodás lenne, igaz? Nos, ugyanez történt az aranytartalékkal is.

Az a kérdés, van-e itt egy kompetens rendező… biztos, hogy nem férek bele a 25 percbe. Mondják, hogy pörgessek. A közönség azt mondja: folytassam. Többen vannak, úgyhogy a rendezőt most elfelejtjük.

2. téma: a megye

Itt valóban gyorsabb leszek, mondta Áder. Csongrád-Csanád megye következik, ugyanazzal a logikával.

Infrastruktúra:
Az M43-as autópálya megépítése, az utolsó szakasz 2015-ben készült el. Közben megépült egy új híd is: a Móra Ferenc híd.

Egészségügy:
Két épületet látnak. Az egyik egy új infektológiai központ – teljesen új épület, a bal oldalon, kék színben. A másik a gyermekklinika bővítése: itt nem új épületről, hanem az épületszám növeléséről és új kórházi ágyak kialakításáról van szó.

Oktatás:
A képen egy szegedi óvoda látható. Nyilván ebben az önkormányzatnak is szerepe van, de ha az önkormányzat is tudja gyarapítani a közvagyont, annak örülhetünk, és joggal lehetünk büszkék rá. Szegeden 2017 óta már a 14. óvodát újították fel.
És hogy ne legyen Szeged-központú a kitekintés: látható egy makói óvoda is, amelynek felújítása szintén megkezdődött.

Kultúra:
A Dóm tér – a dóm kívül-belül és a környezete – felújítása megtörtént, részben uniós, részben állami forrásból. Örüljünk ennek, mert megyei és szegedi ügy egyaránt.

Műemlékvédelem:
Négy képet hoztunk: a Móra Ferenc Múzeumot, mellette a szegedi vár rondelláját, alatta a szentesi Petőfi–Pál polgárházat és a makói Hagymaházat. Mindegyik felújítása befejeződött, és mindegyikre joggal lehetünk büszkék.

Hitélet:
Felújították a szegedi zsinagógát. A képen látható továbbá a makói Szent István király-plébániatemplom és a szentesi református nagytemplom is – mindegyik megújult.

Sport:
Egy olyan arénában vagyunk, amely szintén ebben az időszakban épült. Gulyás Gergely mondta, hogy ő itt volt az átadáson, még a pontos dátumot is tudta.
Emellett megépült a kajak-kenu-evezős olimpiai központ, megújult és bővült a Hagymatikum, és az aréna közelében – szinte macskaugrásnyira – felépült a Tiszavirág Sportuszoda is.

Árvízvédelem:
Erről hosszabban is lehetne beszélni, most rövid leszek. A főszabály az, hogy a mindenkori legmagasabb árvízszint fölé egy méterrel kell emelni a töltéseket. De nem lehet a végtelenségig magasítani őket, ezért új koncepció született: árvízi tározók építése a Tisza mentén.
Ha mind a tíz elkészül – jelenleg hét már elkészült –, akkor árvíz idején egy méterrel csökkenthető a Tisza vízszintje anélkül, hogy további töltésemelésre lenne szükség.

3. tétel – távirati stílusban: miről nem beszéltem?

Nem beszéltem a közművek visszavásárlásáról – ennek mai értéke mintegy 1200 milliárd forint.
Nem beszéltem a kötvények visszavásárlásáról.
Nem beszéltem az új és felújított kerékpárutakról, az új hidakról – a Móra Ferenc hídon kívül.
Nem beszéltem a ferihegyi repülőtér visszavásárlásáról.
Nem beszéltem a Budai Vár rekonstrukciójáról: az Őrség lovardáról, a Szent István teremről – mindenkinek ajánlom, nézze meg.
Nem beszéltem a Kárpát-medencében felújított 3800 templomról és az 200 újonnan épített templomról.
Nem beszéltem a Puskás Arénáról, a Duna Arénáról, az atlétikai stadionról, az MVM Dome-ról – Európa legnagyobb kézilabdacsarnokáról.

Csendben jegyzem meg: az elmúlt 15 évben – néhány kivételtől eltekintve – megépült az a sportinfrastruktúra, amely lehetővé tenné egy olimpia megrendezését, külön beruházási hullám nélkül.

Nem beszéltem a devizahitelesek megsegítésének költségeiről, az orvosi és pedagógusi béremelésekről, a családi adókedvezményekről, a vállalkozásokat támogató forrásokról, az energetikai átállásról, a haderőfejlesztésről és a NATO-kötelezettségek teljesítéséről sem - mondta Áder János.

A „hol a pénz?” kérdésre lehet és kell is válaszolni, tette hozzá. Muníció van bőven.
Az én állításom az, hogy az elmúlt 15 évben a közvagyon olyan mértékben gyarapodott, amire legutóbb az 1867-es kiegyezés után volt példa Magyarország történetében. Ezt nem most mondom: már 2022-ben, az utolsó parlamenti beszédemben is felhívtam erre a figyelmet.

Summa summarum: a patriótáknak van mire büszkének lenniük.

Arra kérem Önöket, hogy az elmúlt hetekben megjelent, másfél-két perces „Hajrá, Magyarország!” feliratú videókat – ha még nem látták – nézzék meg, és ajánlják barátaiknak, rokonaiknak, munkatársaiknak is. Ezek nemcsak informatívak, hanem vizuálisan is nagyon igényesek.

Ha mindezt végiggondoljuk, egy következtetés adódik: van veszítenivalónk. Bizony van.

És itt visszatérek ahhoz, ami az egész rendezvény eredeti rendeltetése volt. A háború már most is nehezíti a békés gyarapodást. Azoknak, akik egy Oroszország elleni háborúról vizionálnak, csak annyit mondok: vegyék elő az első világháborús felvételeket. Ferenc József azt mondta: „mire a levelek lehullanak, a katonák otthon lesznek”. Öt ősz telt el, mire véget ért a háború, és milliók soha nem tértek haza.

Ha ez túl távoli, nézzék meg a második világháború képeit: Budapestet, Varsót, Berlint. Ha ez sem elég, idézzék fel Hirosima és Nagaszaki képeit. Oroszország atomnagyhatalom. A háborúról való fantáziálásnak óriási veszélyei vannak.

Honnan meríthetünk erőt? Deák Ferenctől. Gyakran idézem, most is megteszem:

„Magyarországot nem uszító gondolatokkal kell szeretni, hanem hétköznapi, hasznos, jólétet gyarapító tettek sorával.”

Azt is mondta: a politikai viták természetesek. Voltak, vannak és lesznek. De ezek közepette egyetlen cél lebegjen mindenki szeme előtt: a haza mindenek előtt - zárt beszédét Áder János volt köztársasági elnök.