
Most jött: szirénától hangos Zugló forgalmas szakasza, azonnal lezárták az utat
Azonnal cselekedni kellett.
Miről szól a nagyböjt valójában? Paskó Csaba katolikus pap szerint nem csupán a húsról való lemondásról. A sikeres séfként is ismert plébános a Metropolnak kifejtette: az időszak lényege nem a szenvedés.
Paskó Csaba katolikus pap, karnagy és séf. Nála jobban kevesen ismerik a hit lényegét, és ugyanolyan kevesen tudják, milyen komoly élvezetet képes nyújtani a zene, illetve egy-egy kiválóan elkészített fogás. 2025. március 5-én kezdetét vette a 40 napos nagyböjt.
Erről az időszakról a legtöbben csak annyit tudnak, hogy a hívők péntekenként tartózkodnak a húsételektől. Csaba atyát ezért a böjt valódi értelméről kérdeztük.
A keresztény böjt lényege nem csupán a húsételektől való tartózkodás. Sokkal inkább egy mélyebb lelki és erkölcsi önvizsgálat, önmegtagadás és az Istenhez való közeledés eszköze
– kezdte a katolikus pap, és hozzátette: a lemondás segít meglátni, mennyire függünk a testi szükségleteinktől, és rávilágít a belső küzdelmeinkre.
Csaba atya kifejtette: a böjtben megmutatkoznak a vágyaink, szokásaink, amelyeket sokszor észre sem veszünk a mindennapokban. Ez lehetőséget ad arra, hogy tudatosabban dolgozzunk rajtuk.
Az étkezési megszorítások mellett fontos a fölösleges időtöltések (pl. szórakozás, közösségi média) csökkentése, hogy több idő jusson imádságra, elmélkedésre.
Paskó Csaba hangsúlyozta: a hagyományos böjt nemcsak a melegvérű állatok húsának mellőzését jelenti, hanem sok esetben tejtermékek, tojás és akár olaj elhagyását is. A böjt azonban túlmutat az ételeken: önkéntes lemondás lehet bármilyen más testi vagy lelki komfortzónánkról, ami közelebb visz Istenhez és a tisztább élethez.
A böjt lényege nem csak az ételekről való lemondás. A katolikusok szerencséje, hogy marhasültet nem, de elvileg kaviáros lazacot ehetnek böjtben. Aki csak ezt látja, az nem érti a böjt lényegét. Így a böjt egy eszköz az emberi lélek megtisztítására, hogy szabadabban és mélyebben élhesse meg hitét
- mondta az atya.
A katolikus pap-séf kérésünkre egy böjti receptet is megosztott velünk.
Hozzávalók:
Elkészítés:
Az összes zöldséget megtisztítjuk, és vékony karikákra, illetve apró kockákra vágjuk. A vajat felolvasztjuk egy serpenyőben, hozzáadjuk a zöldségeket, és néhány percig pároljuk. Megszórjuk a liszttel, jól elkeverjük, majd fokozatosan hozzáöntjük a tejet, folyamatos keverés mellett, amíg besűrűsödik. Ízesítjük sóval, borssal és reszelt szerecsendióval. Hozzáadjuk az apróra vágott petrezselyemzöldet. Hagyjuk kihűlni. A tojásokat felverjük, és a kihűlt zöldséges masszához keverjük. A réteslapokat kiterítjük, minden lapot megkenünk egy kevés olajjal, majd egymásra helyezzük őket. A zöldséges tölteléket a réteslap szélére halmozzuk, majd óvatosan feltekerjük. A tetejét megkenjük a felvert tojással, és előmelegített sütőben 180°C-on aranybarnára sütjük (kb. 25-30 perc). Ez a zöldséges rétes remek választás ebédre vagy vacsorára. Akár önmagában, akár köretként is tálalhatod.
Azonnal cselekedni kellett.
Több mint 60 év után került elő az anya.
Kimondta az igazságot.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre