Egy friss hazai kutatás kapcsolatot talált bizonyos típusú diéták és a daganatos sejtek viselkedése között. Ebből következően és a húsvét előtti böjti időszak miatt adódik a nagyon is aktuális kérdés: egészségügyi szempontból van értelme böjtölni?
A mai napig sokan tartják a húsvét előtti negyvennapos böjtöt. Sőt vannak, akik évente többször is böjtölnek hosszabb-rövidebb ideig. Nagy kérdés, hogy egészségügyi szempontból van-e bármi értelme, ha bizonyos dolgokat tartósan megvonunk a szervezetünktől.
2024-ben a húsvétot megelőző, negyvennapos böjti időszak február 14-én, hamvazószerdán kezdődött, és egészen március 30-áig, nagyszombatig tart majd. A húsvét előtti böjtölés legszigorúbb változata a negyvenelés, amikor a böjtölő csak negyvenszer (naponta csak egyszer) eszik a nagyböjt ideje alatt. Szintén szigorú az a szokás is, hogy a nagyböjt péntekjein csak hét búzaszemet eszik a böjtölő. Ezek azonban szigorú formái a böjtölésnek. Általánosságban a böjt idején a 18 és 60 év közötti emberek naponta csak háromszor étkeznek úgy, hogy nem laknak jól, emellett péntekenként kifejezetten tartózkodnak a húsételektől.
A szakértők szerint valóban segíti a szervezet működését és erősíti az immunrendszert a tudatos böjt és a sport. A böjtölés akkor a leghatékonyabb, ha olyan dolgokról mondunk le időlegesen, amik nem tesznek jót a testünknek. Például aki sok édességet eszik, az vonja meg azt magától egy kis időre. Ugyanez igaz az:
Mit tekintünk orvosi böjtnek?
A böjt ideje 1–5 nap között változhat. Az időszakos böjtölés során eltérő hosszúságú böjt és étkezési szakaszok váltják egymást a nap során. Ez lehet az étkezés idejét korlátozó diéta, vagy a böjtöt imitáló étrend (Fasting Mimicking Diet).
Az időszakos böjt és a velük járó kalória- és tápanyagkorlátozás, illetve a behatárolt étkezési időtartam (ketogén diéta mellett) gátolhatja a daganatok növekedését és terjedését – derül ki a Semmelweis Egyetem új tanulmányából.
A tápanyagokból (glükóz, fruktóz, zsír, aminosav) a sejtek számos építőelemet hoznak létre. Amikor megvonjuk a szervezettől például a szénhidrátokat, akkor a szervezet az elraktározott zsírokat kezdi el bontani, majd megkezdődik az úgynevezett ketontestek képződése. Az egészséges sejtek pedig ezeket a szervezetben keringő ketonokat remekül hasznosítják alternatív energiaforrásként, a tumorsejtek ezen képessége viszont redukált – magyarázza dr. Menyhárt Otilia, a Semmelweis Egyetem bioinformatikai tanszékének adjunktusa.
A böjt hatására ráadásul az egészséges sejtek osztódása lelassul és úgynevezett javító/regeneráló fázisba kerülnek, ami megvédi őket a káros külső hatásoktól, mint a kemoterápia vagy a sugárzás, emellett pedig egyes esetekben a kezeléssel járó mellékhatások is csökkenhetnek. A tumorsejtek viszont kevésbé tudnak alkalmazkodni a megváltozott anyagcsere-feltételekhez, az egészséges sejtekkel ellentétben például nem kerülnek regeneráló/javító fázisba, így jobban hatnak rájuk a kezelések.
Igaz, hogy az étrend és a bevitt tápanyagok vizsgálata új lehetőségeket nyit a rákterápiában, de a diéták vizsgálatában részt vevők alacsony együttműködési hajlandósága és elegendő klinikai vizsgálat híján egyértelmű ajánlások még nem léteznek. Ami viszont segíthet, és ami dr. Menyhárt Otilia tanulmányának fő üzenete: ha valaki az egészségét támogatná, csökkentse a napi kalóriabevitelét 25-30 százalékkal. Ez ugyanis nemcsak a keringési és az anyagcsere-betegségek előfordulását, hanem a szervezetben lévő gyulladást, és így a rák kialakulásának kockázatát is csökkenti, egyes állatkísérletek alapján akár 50 százalékkal.
Ami pedig a daganatos betegségben szenvedők diétáját illeti, arra vonatkozóan mindig egyénileg kérjenek javaslatot kezelőorvosuktól!
Egy több mint 2000 nőt 10 éven át vizsgáló kutatás szerint csökkent az emlődaganatok előfordulása azoknál, akiknél az éjszakai böjtölés meghaladta a 13 órát.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre