„Ne a fájdalomról szóljon, hanem az önmegtartóztatásról" – Ilyen jótékony élettani hatásai lehetnek a böjtölésnek

Elkezdődött a húsvétot megelőző 40 napos böjt. Jézus a küldetésére hosszú böjttel készült fel, de Buddha és Mohamed is böjtölt, így nem véletlen, hogy a böjtnek szinte minden vallásban fontos szerepe van. Azt tartják, hogy segítségével közelebb kerülhetünk Istenhez, mivel nemcsak a test, hanem a lélek és a szellem is megtisztul. Másik fontos oka az önmegtartóztatás, amit nem szabad összekeverni az önsanyargatással vagy a fájdalommal. A böjt célja, hogy segítsen a testi helyett a lelki szükségletekre fókuszálni, aminek ráadásul számos jótékony hatása is lehet testünkre nézve. 

Kifejezetten jót is tehet testünknek a böjt, de jobb nem túlzásokba esni

A böjt egyik legősibb formája a kenyéren és vízen való táplálkozás 40 napig húsvét előtt. Abonyi Orsi dietetikus szerint azonban ez már egy olyan végletes formája az önmegtartóztatásnak, ami nem tesz jót.

– mondta el a Metropolnak a dietetikus, aki semmiképp sem javasolja a böjtölés ilyen drasztikus formáját. Fontosabbnak látja, hogy mindenki magához képest böjtöljön, hiszen nem a sanyargatás a cél. A szakember azt is elmondta, hogy a húsmentes étkezéssel semmi gondot nem okozunk a szervezetünknek, így azt nem csak 40 napig, de akár egész évben is csinálhatjuk. Persze, csakis akkor, ha emellett változatos étrendet követünk, sok zöldséggel, gyümölccsel, megfelelő rosttartalommal, tejtermékkel és tojással, vagy akár hallal kompenzálva a melegvérű állatokból származó hús hiányát.

Fontos kitérni rá, hogy nem mindegy, mihez képest böjtölünk 1-1 nap, vagy akár a teljes nagyböjt alatt. Hamvazószerdán és nagypénteken a római katolikusoknál például teljes hústilalom van 14 év fölött, a nagykorúaknak pedig emellett csak napi háromszor szabad étkezniük és egyszer jóllakniuk. Abonyi Orsi szerint ennek az 1-2 napos szigorú böjtnek semmilyen negatív hatása nincs a szervezetre nézve, annyira minimális az eltérés a megszokotthoz képest.

„Pozitív hozománya is lehet a szigorú böjtnek 1-1 napon, hiszen ha aznap csak háromszor eszünk, arra a háromra jobban odafigyelünk, jobban megrágjuk az ételt is, ez pedig javítja az emésztést. Vannak azonban olyan krónikus betegségek, amiknél jobb odafigyelni a napi többszöri étkezésre, így az ebben szenvedők mérsékelten böjtöljenek csak" – részletezte a dietetikus, külön megnevezve a refluxos betegeket és az inzulinrezisztenciában szenvedőket, akiknek jobb nem kísérletezniük a napi háromszori étkezéssel. 

Elősegíti a sejtszintű megújulást a böjtölés

A böjtölésnek nem csak a húsvét előtti 40 napban lehet ideje. Sokan esküsznek az időszakos böjtölésre, ami egy táplálkozási rendszer. Az időszakos böjt megszabja a táplálkozás időtartamát, így a 24 órára elegendő táplálékot 8 órás időablakban fogyasztjuk el, majd 16 órán át böjtölünk. Abonyi Orsi szerint ennek lehetnek pozitív élettani hatásai és elősegíti a sejtszintű megújulást is. 

– tette hozzá a dietetikus, aki szerint a böjtölésnek a kulcsa, hogy saját magunkhoz képest alakítsuk ki és ne a fájdalom és az önsanyargatás legyen a cél, hanem az önmegtartóztatás.