Így védjük a rezsicsökkentést - Steiner Attila, energetikáért felelős államtitkár elmagyarázta, hogy miért maradt érintetlen a decemberi számlánk

Az elmúlt hónapokban a magyar kormány kommunikációjának egyik leggyakrabban ismételt mondata volt, hogy „megvédték a rezsicsökkentést”. A hétköznapi családok viszont joggal kérdezhették: mitől, hogyan, és legfőképpen, hogy meddig? Steiner Attila energetikáért felelős államtitkártól kérdeztünk, aki a kérdéseinkre válaszolva nemcsak a „rezsicsökkentés pajzsát” fordította le a laikusok nyelvére, hanem azt is, hogy mi zajlott a kulisszák mögött az Egyesült Államokban, és miért volt kulcsfontosságú a magyar kormány számára a Trump-adminisztrációval való megegyezés.

Mi volt pontosan a tét Amerikában?

A magyar rezsivédelem alapja ma az, hogy az ország olcsó energiához fér hozzá, mégpedig stabil és megbízható forrásokból. Steiner szerint ennek megtartása a külpolitikai tárgyalások egyik legfontosabb célja volt: 

Az államtitkár hozzátette, hogy az orosz energiahordozókra tervezett uniós és amerikai szankciók olyan áremelkedést indítottak volna el, ami a rezsicsökkentés teljes rendszerét elsöpörte volna. 

- mondta Steiner, majd egyértelművé tette, hogy a Trump elnökkel Washingtonban kötött megállapodás volt az, ami ezt a fenyegetést elhárította.

Mit jelent ez a szankciómentesség a gyakorlatban?

A szankciómentesség nem egy elvont, jogi kifejezés, hanem egy konkrét felmentés az alól, hogy a magyar kormánynak és az energiaszolgáltatóknak az orosz olaj- és gázbeszerzések után büntetővámot, korlátozó felárat kelljen fizetnie, tiltást elszenvednie. A családok mindezt közvetlenül megérezték volna a pénztárcájukon:

– magyarázta.

Vagyis a rezsicsökkentés megvédése valójában azt jelenti, hogy a kormány nem engedte, hogy a jelenlegi beszerzési útvonalakat olyan szankciók terheljék, amelyek az energia végső árát többszörösére emelték volna. 

A nagy tévhit: csak egy évre szól?

A sajtóban és közbeszédben terjedő egyik legnagyobb félreértés az, hogy a szankciómentesség csak egyetlen évre szólna. Az államtitkár ezt határozottan cáfolta, és elutasította a két rendszer, az adminisztratív kezelés és a politikai megállapodás összemosását. 

- mondta Steiner, majd részletesen elmagyarázta, hogy honnan eredhetett a tévhit:

Hozzátette: Amerikában egy nagyon erős elnöki rendszer van, amiben megállapodik az elnök, az az irányadó.

Paks és Paks II. – Steiner Attila elmondta, hogy miért tartja ez olcsón a magyar áramot?

A rezsivédelem másik pillére nem import, hanem hazai energia: a Paksi Atomerőmű. 

- fogalmazott az államtitkár.

– hangsúlyozta. 

Steiner azt is közérthetően elmagyarázta, hogy nem lehet egyik napról a másikra cserélgetni a reaktorok fűtőelemeit, de most egy új beszerzési lábat is indítanak, hogy több forrásból is biztosított legyen az ellátás. 

- mondta, de a hangsúly nem az árra, hanem a megbízhatóságra esik: ha bármi történik, az erőmű nem áll le, a magyar áramellátás biztonságban marad.

Paks II., amely megduplázná a kapacitást, szintén nem épülhetett volna tovább a szankciómentesség nélkül. 

- mondta Steiner.

Miért fontos ez a családoknak? Mert az ország egyre több áramot fogyaszt: klímák, hőszivattyús fűtés, elektromos autók, háztartási berendezések miatt. A napelemek sokat segítenek, de nem adnak állandó, éjjel-nappal olcsó áramot, Paks viszont igen, és Paks II. majd még többet fog.

Steiner kihangsúlyozta, hogy ezek a megállapodások mind hozzájárulnak az energiaszuverenitásunk megerősítéséhez. Elmondta: az a cél, hogy hazánkban tudjunk megtermelni minél biztonságosabban, minél több villamos energiát, hogy ne kelljen importálni.  

Brüsszel és a „rezsi-trükközés”: mi a veszély?

Steiner Attila arról is beszélt, hogy az uniós szankciós javaslatokat most „vámeljárásba csomagolva” próbálják áterőltetni, így minősített többséggel át lehet szavazni, megfosztva a tagállamokat a vétójoguktól. 

A veszély azonban nem múlt el. Brüsszel teljesen betiltaná az orosz olaj- és gázbehozatalt Magyarországon is. Ez 3,5-szeres rezsit és 1000 forint feletti benzinárat hozna magával – vagyis brutális árrobbanást és energiaválságot. Ez ellen is fel kell vennünk a harcot, és ezért is fontos, hogy minél többen vegyenek részt a december 7-ig meghosszabbított nemzeti konzultáción, amelynek célja, hogy tiltakozzunk a rezsicsökkentés elvétele és az adóemelések ellen.