
Döbbenet: alvajárás közben ölte meg 17 éves ikertestvérét – állítja a fiú
Hátborzongató részletek derültek ki a bíróságon.
Lassan vége a farsangi időszaknak, így idén is elűzik a telet a maskarába bújt sokácok, amit bárki megnézhet a saját szemével is. A százezreket vonzó mohácsi busójárást idén február 27. és március 4. között rendezik meg.
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén a farsang farka. Sok városban ekkor rendezik meg a híres felvonulásokat, mint a riói vagy a velencei karnevált, Magyarországon pedig ekkor tartják a mohácsi busójárást. Milyen programokkal készülnek idén a szervezők? Mutatjuk!
A sokacnak vagy sokácnak nevezett népcsoport által meghonosított farsangi eseményt először egy 1783-as feljegyzés említi. A török hódoltság idején Mohács környékén élő furfangos népcsoport a legenda szerint a megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekült. A sokácok aztán álruhákat öltve visszatértek és a folyón átkelve rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A busójárás elemei azóta is változatlanok: busóbundába öltözött emberek faragott álarcokban, jellegzetes kereplőkkel és kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a telet.
Ennek azonban aligha van igazságalapja: Mohács ugyanis 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, és a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját - olvasható a mohacsibusojaras.hu-n.
Ezt is érdemes tudni a busójárásról
A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival. A hazai busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtöltében határozták meg. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság, a farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.
A főszereplők a busók, akik fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett, birkabőrcsuklyás maszkot viselő alakok. Mellettük állandó szereplők a sokac lányok, akik arcukat eltakaró, népviseletbe öltözött lányok. Mellettük lefátyolozott arcú nőket és sok lakodalmas viseletbe öltözött férfit is lehet ilyenkor Mohácson látni, továbbá a karneváli jelmezes alakokat is. Őket gyűjtőnéven maskarának nevezik.
Dátum | Programok |
Február 27. (csütörtök) Kisfarsang |
|
Február 28. (péntek) |
|
Március 1. (szombat) |
|
Március 2.– Farsangvasárnap |
|
Március 3. (hétfő) |
|
Március 4. – Húshagyókedd, Farsangtemetés |
|
Forrás: mohacsibusojaras.hu |
Hátborzongató részletek derültek ki a bíróságon.
Szürreális bohózat zajlott a baloldali többségű Fővárosi Közgyűlésen.
A rendőrség vizsgálatot indított az eset kapcsán.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre