Mikor van idén farsang és mit ünneplünk ilyenkor? Itt vannak a részletek!

A farsang időpontja változó, de a kezdete mindig január hatodika, vagyis vízkereszt napja. A vége viszont évről évre változik, eshet akár március elejére is. Mutatjuk, meddig tart idén a farsangi időszak, mik a szokások és mit is ünneplünk ilyenkor.

Mi is az a farsang pontosan?

A farsang egy téltemető, tavaszváró ünnepségsorozat, ami karácsony és húsvét között zajlik Magyarországon és más országokban is. A farsang, mint kifejezés egyébként nem mást, mint a maszkos alakoskodás és köszöntők összefoglaló megnevezése. A szó egyrészt arra utal, hogy a húsvéti böjt előtt még lehet alkoholt inni, másrészt pedig magára a böjtre. Az osztrák eredetű fastenscht szóból alakult ki, ami böjti kocsmát is jelent. Ebből lett osztrák kiejtéssel vaschanc, abból pedig nálunk fassang, majd később a farsang. Más országokban ezt az időszakot egyébként karneválnak (carneval) hívják, ami olaszul annyit tesz: húst elhagyni, eltávolítani.

Mettől meddig tart a farsangi időszak?

A farsang hivatalosan vízkereszttől, vagyis január hatodikától a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdetéig, a húshagyókeddet követő hamvazószerdáig tart. Ez azt jelenti, hogy idén március 5-én lesz vége a farsangi időszaknak, erre a napra esik ugyanis a hamvazószerda.

Ezt érdemes tudni a farsangi hagyományok eredetéről

A tél végét, a tavasz elejét, a bőséget, a bort és a termékenységet éltető ünnep már az ókorban is volt. A hedonista mulatságok célja akkor az volt, hogy a természetet hasonló bőségre ösztönözzék. Ebben az időszakban régen díszes ruhákban, állati jelmezekben dorbézoltak az emberek szerte a világon. A középkorban az egyház képviselői elkezdték közelebb vinni a kereszténységhez a farsangot (ahogy ezt számos más ünneppel is tették), például II. Orbán pápa egyházi ünneppé nyilvánította a hamvazószerdát, amivel hivatalosan is a kereszténységhez kapcsolta az addig pogány ünnepet. A jelmezbe öltözésről pedig a XV. század óta vannak feljegyzések: ekkor a férfiak és a nők ruhát cseréltek és álarcot viseltek a farsangi időszakban tartott mulatságokon. 

Mit jelent a farsang farka kifejezés?

A farsang farka a hagyományos magyar neve a farsang csúcspontjának. Ez az időszak a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami egyben a tél búcsúztatása is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres felvonulásokat, mint a riói vagy a velencei karnevált, itthon pedig a mohácsi busójárást.

Ezek a farsangi szokások és hagyományok Magyarországon

A magyar farsangi szokások német eredetűek, akárcsak maga a szó. Már Mátyás király idejében is köszöntőkkel, maszkos alakoskodással búcsúztunk a téltől és köszöntöttük a tavaszt. Majd a tehetősebbek körében jöttek a franciáktól elirigyelt álarcos mulatságok és bálok, mint például az Anna-bál. A kevésbé tehetősek céhes bálokon, batyus bálokon és asszonyfarsangokon mulattak, vagy részt vettek valamilyen felvonuláson. A magyar népszokás része a farsanghoz kapcsolódó különleges nap, a torkos csütörtök is. Ezen a napon a közelgő nagyböjt előtt még bőségesen és a szokásosnál mohóbban fogyasztottak zsírban gazdag és a farsanghoz kapcsolható ételeket, például farsangi fánkot. Arról, hogy pontosan mikor van torkos csütörtök, megoszlanak a vélemények. Az egyik változat szerint hamvazószerda előtti csütörtökön, a másik verzió szerint hamvazószerda utáni csütörtökön. Tehát 2025-ben vagy február 27-én vagy március 6-án lesz a torkos csütörtök.