Így nézett ki az első villamos Budapesten 138 éve – Galéria

138 éve, november 28-án indult útjának az első budapesti villamos, a Nyugati pályaudvar és a Király utca között. Igazi újdonságnak számított a jármű az utakon, amíg meg nem szokták a jelenlétét, időnként besegített egy-egy lovas rendőr a villamos közlekedésébe. A szerelvény 10 km/h sebességgel haladt, az áramot pedig föld alatti vezeték rendszeren és nem felsővezetéken kapta. Az első villamos biztonságosnak bizonyult, igaz, az elindulást követő napokban egy tejeskocsival ütközött, de mindkét jármű annyira lassan haladt, hogy nem lett nagyobb baj. Az első villamosvonal elindítása nagyban befolyásolta a budapesti közösségi közlekedés kialakulását.

A villamos magánvállalkozásban indult el 1887-ben

Balázs Mór fejéből pattant ki a villamosvonal ötlete, ő készített el korábban egy tervet arra, hogy a városnak gőz-, vagy villamoshálózatot kellene létrehoznia. Meggyőzte Siemens & Halske céget, amely végül vállalta a villamosvonal megépítését és a járművek szállítását. A megvalósításhoz végül megalakult a Budapesti Városi Vasút vagyis a BVV, illetve az indulás utáni szervezeti formák. Tehát a villamos nem állami költségvetésből indult, hanem magánvállalkozásként.

• Hogy fogadta a város a villamost? Az első vonalat „próba­vonalnak” tekintették. A járművek két motorkocsiból és egy pótkocsiból álltak. A próbavonal sikeresnek bizonyult, az új technológia megnyerte a főváros és a városlakók bizalmát. 
• Hogy fejlődött a villamoshálózat azóta? Az első próba sikerén felbuzdulva 1888–89-ben a BVV, a Siemens & Halske és a partnerek normál nyomtávú villamoshálózat kiépítésébe kezdtek. Az első ilyen vonal 1889. július 30-án nyílt meg, ez volt az „igazi” villamoshálózat első állomása. Ezzel együtt a korábbi lóvasúti rendszerek is fokozatosan villamosítás alá kerültek így a város közlekedése gyorsan modernizálódott. A XX. század elejére a villamoshálózat nagyon sűrűvé és kiterjedté vált: a város különböző pontjait összekötő, egymással versengő társaságok hálózatai épültek ki.

Az egyesülés, szervezettség

Az 1923-ban a több villamostársaság egyesült BSZKRT néven, ezzel szabványosították a hálózatot, a járműparkot és az infrastruktúrát. A háborús viszontagságok, különösen a II. világháború súlyos károkat okoztak, de a villamoshálózat 1946 után viszonylag hamar újraindult, főleg amikor a Duna feletti hidakat újjáépítették. A háború utáni évtizedekben folyamatosan új járműveket vásároltak, korszerűsítették az infrastruktúrát és fenntartották a villamoshálózatot. Bár a modern autózás, buszok, metrók elterjedése miatt a villamos szerepe időszakosan csökkent, a hálózat máig alapvető részét képezi Budapest tömegközlekedésének.

Nézd meg a múlt századból összegyűjtött képeket a villamosokról!