De azt érzem, hogy a csapat szeretete, támogatása, hogy mögöttem állnak hátországként, hatalmas segítség abban, hogy átállítottam valamit az agyamban. Kérdeztem tőlük, hogy mit látnak, min kell változtatnom. De rájöttem, hogy igazából saját magamat kell legyőznöm, elhinnem, bízni magamban, hogy igenis képes vagyok rá. Mindegy, ki ellen futok, nem lehet az a fejemben, hogy mondjuk a veretlen mellett futok, vagy olyan mellett, aki már több karkötőt is szerzett. Nem lehet ez a gát a fejemben, hogy ne hozzam azt, ami pedig tudom, hogy bennem van! Végre sikerült! Mert a csapat mellett éreztem a szeretteim, a családom és a barátaim szeretetét! Ez fantasztikus, megadja azt a nyugodtságot és erőt, ami ehhez kell! És hiszem azt, hogy ami energia az emberből árad, azt Isten visszaadja ilyen ajándékokkal, hogy bár sérült vagyok, ennek ellenére tudtam medált szerezni!