A Zsolnay-csodák nyomába eredtünk, mutatjuk, melyik épületeket díszítik Budapesten

Naponta sétálunk Budapest utcáin, de észre sem vesszük a fejünk feletti csodákat. Színpompás tetők, mesebeli kupolák, különleges kerámiadíszek és aprólékosan kidolgozott homlokzatok teszik egyedivé a fővárosi épületeket. A több mint százéves Zsolnay-remekművek nem csak épületelemek, hiszen valóságos történeteket őriznek ezek a falak Budapest aranykorából. 

A századforduló Budapestjén szinte minden jelentős építész a pécsi Zsolnay-gyár különleges kerámiáit használta épületei díszítésére. Az eredmény lenyűgöző: színes tetők, ragyogó kupolák, mázas díszek és olyan részletek, amelyek ma is a városkép meghatározó elemei. Az 1875 és 1918 közötti időszakban több mint 150 Zsolnay-kerámiával díszített épület készült Budapesten. A historizmustól a magyar szecesszióig számos stílus képviselteti magát, a közös pont pedig a Zsolnay-kerámiák páratlan szépsége és időtállósága.

A történet a Várkert Bazárral kezdődött. A Duna-part egyik legszebb épületegyüttesét Ybl Miklós tervezte, és itt jelent meg először látványosan a Zsolnay-féle mázas épületkerámia Budapesten. A pécsi manufaktúra készítette a két árkád majolikakazettáit, az oromzati díszeket, a címereket és a kerámiavázákat. 

Aki figyelmesen végignézi az árkádsorokat, virágmotívumokkal díszített rombuszokat és nyolcszögeket fedezhet fel, amelyek még ma is ugyanazzal a színpompával ragyognak, mint másfél évszázaddal ezelőtt.

Nem túlzás azt állítani, hogy a Várkert Bazár volt a budapesti Zsolnay-láz kezdete.

Sokan naponta elsétálnak mellette, mégis kevesen tudják, hogy a Váci utcai Thonet-ház építészettörténeti mérföldkő. Lechner Ödön itt alkalmazott először nagy homlokzati felületen Zsolnay-kerámiát. Az 1888 és 1890 között épült ház nemcsak díszítésében volt forradalmi: vasvázas szerkezete a maga korában Európában és Amerikában is ritkaságnak számított.

A felső szinteket kék színű kerámiaburkolat borítja, amelybe minden második csempén egy „T” betűt formázó motívumot építettek be – így tisztelegve a házat építtető Thonet testvérek előtt. Aki legközelebb a Váci utcában jár, annak érdemes egy pillanatra megállnia és felnéznie.

A Nagyvásárcsarnokot minden turista ismeri, de a legtöbben a belső standokra koncentrálnak. Pedig az épület egyik legszebb része kívülről látható.

Pecz Samu tervei alapján épült fel a századforduló egyik legmodernebb középületeként. A hatalmas tetőt zöld, sárga és vörös Zsolnay-cserepek borítják, míg a párkányokon fehér és sárga kerámiadíszek futnak végig. A főbejárat fölött két kerek kerámialap őrzi az építkezés kezdetének és befejezésének évszámát. Olyan részlet ez, amely mellett naponta több ezer ember sétál el anélkül, hogy észrevenné.

Kevés budapesti látkép olyan ikonikus, mint a Mátyás-templom színes tetőzete.

A Budavári Nagyboldogasszony-templom átépítését Schulek Frigyes vezette 1874 és 1896 között. A cél az volt, hogy a középkori templom egykori pompáját idézzék meg, de a végeredmény valójában a 19. századi neogótika egyik remekműve lett.

A templom színes mázas Zsolnay-cserepei ma Budapest egyik legismertebb látványosságát adják. A sárga, zöld, barna és fehér elemekből kirakott geometrikus minták különösen naplementekor nyújtanak lélegzetelállító látványt.

Az Üllői úton álló Iparművészeti Múzeumot sokan Budapest egyik legkülönlegesebb épületének tartják. Lechner Ödön itt valósította meg legmerészebb elképzeléseit. Az épület homlokzatát időtálló Zsolnay-pirogránit borítja, a kupola pedig úgy emelkedik a város fölé, mintha egy indiai vagy perzsa palotából került volna Budapestre. A nyitott előcsarnok technológiai szenzációnak számított: itt alkalmazták először külső térben a Zsolnay-gyár legendás eozinmázát, amely a fénytől függően változtatja színét.

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet épülete talán a legkülönösebb Zsolnay-remekmű a fővárosban.

Lechner Ödön mesterműve több mint száz éve áll a Stefánia úton, tetejét pedig olyan intenzív kék színű Zsolnay-cserepek borítják, hogy sokak szerint ez a világ egyik legszebb kerámiatetője.

Az épület tele van meglepetésekkel. Bár kívülről történelmi palotának tűnik, valójában korszerű vasbeton szerkezetet rejt. Lechner ráadásul szándékosan helyezett el olyan boltíveket, amelyek statikailag nem is szükségesek, egyszerűen azért, mert így még látványosabbnak találta az épületet.

A Szent László-templom sokak számára Budapest egyik legszebb, mégis leginkább alulértékelt épülete.

A 83 méteres torony a főváros legmagasabb templomtornyai közé tartozik. Lechner Ödön itt szinte minden stílust összegyúrt: a román, a gótikus, a reneszánsz, a barokk, a perzsa és a magyar népi motívumok egyszerre jelennek meg. A tetőt színes Zsolnay-cserepek borítják, a belső térben pedig pirogránit oltárok, keresztelőkutak és szószékek kaptak helyet. Az üvegablakokat és mozaikokat pedig nem más készítette, mint Róth Miksa műhelye.

Aki villamossal halad át Kőbánya központján, valószínűleg már látta a templomot. Csak talán nem tudta, hogy a magyar szecesszió egyik csúcsteljesítménye magasodik előtte.

A Zsolnay-kerámiák nem egyszerű díszítőelemek

A Zsolnay-kerámiák nem egyszerű díszítőelemek. A magyar iparművészet, az építészet és a művészet találkozásának emlékei, amelyek több mint száz év után is ugyanolyan ragyogóak, mint amikor elkészültek.