Egy városi legenda nyomában: valóban haláláig várta szerelmét a menyasszony a Thököly úton?

 A Thököly út 61. szám alatt egy kísérteties jelenség tartja lázban a járókelőket több mint száz éve. Budapest egyik legforgalmasabb útja mellett több hátborzongató legenda született a magányos női szobor kapcsán, akinek a tekintete a távolba réved, teste pedig mozdulatlanul dacol az idővel. Ki ő? Egy tragikus sorsú feleség, aki beleőrült a várakozásba, vagy valami egészen más? Utánajártunk a város egyik legszebb és legszomorúbb legendájának! A kővé vált menyasszony köré az idő múlásával egyre több történet szövődött, de csak az egyik igaz a sok közül.

Hátborzongató legenda a női szoborról: még a halála után is várta a párját

A környéken élők nemzedékek óta suttogják a „márvány menyasszony” történetét. A szóbeszéd szerint az első világháború kitörésekor egy boldog fiatal pár élt a falak mögött. Amikor a férfit a frontra szólították, hitvese megígérte: addig vár az erkélyen, amíg kedvese vissza nem tér. A történet itt válik szívszorítóvá: az asszony minden áldott nap ott állt a párkányon, szemét az utca végén tartva. Hiába jött a hír, hogy férje elesett a harcmezőn, ő nem hitt a papírnak. A remény tartotta életben, egészen addig, amíg a spanyolnátha el nem érte Budapestet. Mondják, az utolsó leheletével is a távolt kémlelte, és ott érte a halál, a korlátra támaszkodva. 

A hátborzongató legenda szerint a férfi alig néhány nappal a tragédia után épségben hazatért. Amikor megtudta, hogy szerelme az utolsó percéig őt várta, belebolondult a gyászba. Megörökíttette kedvese alakját pontosan abban a pózban, ahogy utoljára látták, az erkély ajtaját pedig téglával falaztatta be.

Egy másik romantikus mendemonda szerint az asszony minden reggel az erkélyen állva köszönt el a férjétől munkába menet, és amikor a nő váratlanul elhunyt, a férje szobrot emelt a tiszteletére, de később befalaztatta az erkélyt. Állítólag ez a verzió a neves író, Füst Milánhoz köthető, hiszen őt is foglalkoztatta a jelenség. Ő egy fokkal romantikusabb, de hasonlóan melankolikus verziót mesélt: szerinte a feleség minden reggel ott integetett a munkába igyekvő férjének: 

Az épületdísz ötletét egy párizsi út adta

Bár a szívünk megszakad a történetek hallatán, a levéltári adatok és a szemtanúk vallomásai másról árulkodnak. Dr. Ybl Ervin művészettörténész (a tervező fia) már 1958-ban lerántotta a leplet a titokról. A házat Ybl Lajos tervezte Pápai Manó varrógépgyárosnak. A díszítés ötlete pedig a tervező fiától származik. Ervin a franciaországi Bourges-ban járva látott egy 15. századi palotát, ahol hasonló női kőalakok kukucskáltak ki az ablakokból. Az ötlet annyira megtetszett az apjának, hogy felkérte a korszak zseniális szobrászát, a városligeti Anonymust is megalkotó Ligeti Miklóst, hogy alkossa meg a Thököly úti, számos legendát megidéző munkáját. 

Bár megtudtuk az igazságot a szoborról, de talán érdemes egy pillanatra elhinni, hogy a szeretet tényleg kővé tud válni. Neked melyik legenda tetszett a legjobban?