Németh Lajos titkolózott a gyermekei előtt

Az ország meteorológusa fiatalkorában nagy sportember volt, focizott, pingpongozott. Olyan jó volt Németh Lajos fizikuma, hogy még saját rajongótábora is volt. Azonban a munka világa nem mindig engedte meg a mozgást, és bizony, a szabadidejét inkább a családjával töltötte, mint a sportpályán. A hosszú évek kihagyása, pedig megbosszulta magát, méghozzá éppen a gyerekei szeme láttára.

„1994-ben egy szombati napon szép idő volt, és a feleségem mondta, hogy menjünk ki a Margitszigetre a gyerekekkel. Ki is mentünk, és akkor láttuk, hogy valamilyen családi futás zajlik, aminek a teljesítéséért a gyerekek kaptak egy-egy doboz Coca-Colát. Az akkor még nagyon nagy szó volt!” – kezdte a meteorológus a Metropolnak.

A gyermekeiért pedig mindig megtett mindent, így nem volt kérdés, hogy beneveznek. Eldördült a startpisztoly, de a mindössze 300 méteres táv felénél megtörtént a baj.

„150 méter után az mondtam, meghalok. A két gyereknek kellett behúznia a célba. Az üdítőt azért megkapták, de az a pillantás, ahogy rám néztek, hogy még ennyit se tudok…” 

– árulta el Lajos.

Onnantól megváltozott Németh Lajos élete

Amikor hazaértek, úgy döntött, hogy azonnal változtat addigi életén. Szólt feleségének, hogy másnaptól kijár a szigetre futni, de a gyerekek ne tudjanak róla.

„Fölépítettem magam. Először csak az Árpád hídig egy fél szigetkör, aztán a teljes. Ötvenéves koromra pedig eljutottam oda, hogy lefutottam az első maratonomat, 4 óra, 6 perc, 13 másodperces idővel. Aztán 55 évesen lefutottam a másodikat is, csak, hogy ne mondhassák, hogy csak egyszer sikerült!” – mesélte nevetve.

Bár 1994 óta vezetett edzésnaplót, ma már nem része életének a futás. Amint mondja, neki akkoriban szerencséje volt, mert középkorúként éppen akkor kezdett aktívan sportolni, amikor egészségügyileg a legfontosabb a mozgás. Manapság, nyugdíjasként már csak sétál, de azt sem akárhogyan.

„Ma is ki szoktam menni a Margitszigetre, de csak erőltetetten sétálok, nordic walking stílusban. Így már sajnos 50 percig tart egy kör, de bár igaz, hogy nem futok, azért bele szoktam húzni.”