Nagy Feró a Bors érdeklődésére elárulta, ő már megtette a megfelelő lépéseket, hogy ne maradjanak elvarratlan szálak, és megóvja a családot egy olyan helyzettől, mint például az örökösödéssel járó tortúra.
Az embernek komolyan kell venni mindent, és kötelessége gondoskodni a családjáról, így nekem is megfordult a fejemben a végrendelet.
Nálunk azonban ennek az elintézését végül nem én vettem a kezembe, hanem a feleségem, de nekem ez tökéletesen megfelel. Elosztottuk, amink van, nekem az a fontos, hogy mindenki egyformán járjon majd jól, ha eljön az ideje. Persze nem nagy örökségről van szó! Van egy házam és két kutyám – mondta a lapnak Nagy Feró a tőle megszokott humorral.
A 77. születésnapját ünneplő Kossuth-díjas énekes hosszú évek óta Őrbottyánban él, ő álmodott meg mindent, és van, ami a keze munkáját dicséri, így a ragaszkodása teljesen érthető.
Annak idején mindig annyit haladtunk előre, amennyi pénzünk volt. Amikor telt rá, vettünk bele új ablakokat, majd ha volt mit elkölteni, lecseréltük a tetőt.
Ha ma újra elkezdenék egy építkezést – ez már egyébként elképzelhetetlen –, pontosan tudnám, milyen kábeleket kell beletenni a falba, hogy az internet működjön. Nagyon sokat dolgoztam rajta, hogy az otthonunk elnyerje a végleges formáját. Mindig eszembe jut, milyen érzés lenne szembesülni a kérdéssel: „eladó-e a ház”? Nem azért dolgoztam, hogy eladják. Viccet félre téve, pontosan ez az élet rendje, ezt tudomásul kell venni, ez a gyerekeimé és az unokáimé lesz, ők döntenek a sorsáról – ismerte be.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre