Karácsony maga ismeri el: nincs középfokú nyelvvizsgája

Karácsony Gergely makacsul ragaszkodik ahhoz a teóriához, hogy neki márpedig van nyelvvizsgája. A főpolgármester az ATV Egyenes beszéd című műsorának hétfő esti adásában bizonygatta, hogy rendelkezik az említett bizonyítvánnyal, sőt nem sokkal később a Facebook-oldalán közzétette az ominózus „nyelvvizsga” dátumát.

A Magyar Nemzet az elmúlt hetekben többször is kereste a főpolgármestert a nyelvvizsgája kapcsán, de kérdéseinkre eddig nem érkezett válasz. Tegnapi kijelentése nyomán azonban ismét rákérdeztünk: a 2000-ben megszerzett ELTE-s lektorátusi vizsgáról beszélt-e a tévéműsorban nyelvvizsgaként, és ha igen, akkor miből gondolja, hogy ez elegendő a tanársegédi, illetve adjunktusi pozíciók betöltéséhez, hiszen köztudott, hogy azokhoz államilag akkreditált bizonyítvány kell.

Az Oktatási Hivatal (OH) nyelvvizsgáztatási akkreditációs osztályának állásfoglalása szerint Karácsony nyelvi papírja soha nem számított állami vagy államilag elismert nyelvvizsgának. Mi több, lapunk több, egymástól független forrástól úgy értesült, hogy a lektorátusi vizsga nehézségi fokát tekintve semmiképpen sem ér fel a középfokú „C” típusú állami nyelvvizsga szintjével.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke például a Magyar Nemzetnek: az egyetemi lektorátusokon tett vizsgák a mai alap- és középfok közötti szinten lehettek.

– Az államilag akkreditált nyelvvizsgák rendszere csak 2000-ben jelent meg Magyarországon, előtte mindössze egy, a Rigó utcai nyelvvizsga létezett állami nyelvvizsgaként. Az egyetemi kari lektorátusok saját követelményrendszerekkel működtek, vagyis ahány ház, annyiféle nyelvvizsga, annyiféle szakmai színvonal. Az elvárás mindenhol különböző volt, és tulajdonképpen mérőeszköz sem volt, amivel összehasonlíthattuk volna az egyes lektorátusok tesztjeit – magyarázta a szakember.

Hozzátette: a teljesítményszintek részletes leírását tartalmazó központi európai keretrendszert is csak ugyanebben az évben, vagyis 2000-ben publikálták hivatalosan, és a rendszer lassú kikristályosodását követően nagyjából 2008-tól mondható el, hogy olajozottan működik az akkreditáció. Mindebből következik, hogy egy húsz évvel ezelőtti lektorátusi (vagy akár állami) nyelvvizsga gyakorlatilag értelmezhetetlen a mostani középfokú, B2 szintű nyelvvizsgákhoz képest, sőt a vizsgáztatás eltérő szemléletmódja miatt talán összehasonlítani sem érdemes.

Karácsony vizsgabizonyítványát egyébként a Magyar Nemzet kérésére sem bocsátotta a lap rendelkezésére az ELTE. Közölték, hogy a hallgatók és volt hallgatók személyes adatai nem számítanak közérdekből nyilvános adatoknak, és ezt az sem befolyásolja, hogy éppenséggel Budapest jelenlegi főpolgármesteréről van szó.

Az OH is vizsgálódik Karácsony Gergely nyelvtudása ügyében, mert kérdéseket vet fel, hogy állami nyelvvizsga hiányában hogyan vállalhatott 2004 és 2008 között tanársegédi, majd 2008 és 2012 között adjunktusi állást a Budapesti Corvinus Egyetemen. Az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány megléte ugyanis az egyetemi szabályzat szerint feltétele volt az említett munkakörök betöltésének.