A V4-ek demográfiai értelemben példát mutatnak Európának

Novák Katalin arról beszélt, hogy Európában ma egyetlen ország sincs, ahol elegendő gyermek születne, és bár a népesség növekszik, ennek forrása a tömeges bevándorlás.

„Mi, közép-európai országok megmutatjuk, hogy belső erőforrásokból is lehet építkezni”, ezekre támaszkodva „túl tudunk majd jutni a demográfiai válságon, és képesek leszünk gyarapodó, fiatalodó régiójává válni Európának” - hangoztatta.

A miniszter szerint az utóbbi tíz év demográfiai mutatóit tekintve kijelenthető, hogy a régió európai összehasonlításban is kiemelkedően teljesített, így például a visegrádi országok mindegyikében javult a gyermekvállalási kedv, azaz a termékenységi arányszám.

Hozzátette: büszke arra, hogy az elmúlt tíz évben Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben ez a szám. Arról is beszélt, hogy Magyarországon a házasságkötések száma ez idő alatt kétszeresére nőtt, míg a válások száma 30 százalékkal csökkent.

Arra biztatta a visegrádi országok (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) szaktárcáinak vezetőit, indítsanak közös kutatásokat, tanuljanak egymástól, kövessék egymás jó gyakorlatait, ahogy ezt Magyarország is teszi, amikor a lengyel példát követve jövőre bevezeti a 25 év alatti fiatalok szja- (személyi jövedelemadó) mentességét.

Novák Katalin szerint a visegrádi országok be fogják bizonyítani, képesek saját erejükből túljutni a demográfiai válságon, úgy, hogy közben gazdaságaik is erősödnek. A miniszter fontosnak mondta, hogy a visegrádi országok meg tudják őrizni népességük összetételét, hogy úgy gyarapodjanak, hogy közben kultúrájukat, történelmüket, hagyományaikat is meg tudják óvni. Ez a következő évtizedek egyik legfontosabb kihívása - fűzte hozzá.

A magyar családpolitika sajátosságai között említette Novák Katalin, hogy a támogatásokat befektetésnek tekintik. Közölte, idén családtámogatásokra két és félszer annyit fordítanak, mint kormányzásuk kezdetén, 2010-ben; ez jelenleg a GDP csaknem 5 százaléka.

További magyar sajátosságnak mondta, hogy a családtámogatásokat munkához kötik, és az anyagi támogatások, illetve a szolgáltatások mellett támogatják a családbarát szemlélet megerősítését célzó kezdeményezéseket.

A V4-ek családügyi miniszterei, illetve helyetteseik és szakembereik előtt tartott előadásában arról is beszélt, idén indították el Magyarország történetének legnagyobb otthonteremtési programját azzal a céllal, hogy mindenki saját tulajdonú, jó minőségű otthonban várhassa, nevelhesse gyermekét.

Az online konferencián Novák Katalin mellett előadást tartott a szlovák munkaügyi, szociális és családügyi miniszter. Milan Krajniak egyebek mellett arról beszélt, családsegítő intézkedésként 200 eurós támogatást vezettek be a várandós anyák számára. Az állam szeretne garanciát adni arra, hogy támogatni fogja a család fejlődését - mondta. Arról is beszélt, dolgoznak azon, hogy a családi háztartás fogalmát bevezessék a szlovák jogalkotásba.

Martina Stefankova, a cseh családpolitikai minisztérium miniszterhelyettese a kedvező változások között említette, hogy az utóbbi évtizedekben növekedett a születések száma, és 1991 óta most van a legmagasabb szinten. Arról beszélt, a kormány főleg gazdasági oldalról, különböző juttatásokon keresztül támogatja a családokat, továbbá azzal, hogy segíti a család és a munka összehangolását.

Marlena Malag lengyel szociális és családügyi miniszter azt mondta, a visegrádi országok között egyetértést lát abban, hogy a családokra fordított forrásokat beruházásnak, nem pedig költségnek tekintik. A fontosabb kormányzati intézkedéseik között említette a 6,5 millió gyereket érintő „500 plusz” programot (melynek lényege, hogy havonta gyermekenként 500 zloty (csaknem 40 ezer forint) vissza nem térítendő támogatást ad az állam). Erre 135 milliárd zlotyt (mintegy 10 800 milliárd forint) fordítottak 2016 áprilisa, a program bevezetése óta.