Büntethető a netes kalózkodás? Eláruljuk!

A különböző fájlmegosztó oldalak és programok, valamint a streamelt filmek és sorozatok használata mindennapjaink részévé vált. Tartsuk azonban észben, hogy ezek jogosulatlan felhasználása jogi következménnyel járhat – derül ki a Fanny magazin cikkéből.

Védelem jár a szerzőknek

A legtöbb digitális tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. Engedély nélküli letöltésük, megosztásuk vagy másolásuk illegális lehet. Vannak olyan országok, ahol a személyes használatra történő letöltés kevésbé szigorúan szabályozott, de a megosztás szinte mindenhol büntetendő.

Ezt mondja a törvény

Kalózkodásnak minősül a torrentezés, amikor fájlmegosztó hálózatokon jogvédett tartalmakat terjesztenek. Jogsértő cselekedet még az illegális streaming, fizetős szoftverek és játékok feltörése és terjesztése.

A letöltés is számít?

Magyarországon az internetes kalózkodás, azaz a szerzői jog által védett tartalmak engedély nélküli letöltése és megosztása, illetve másolása büntetendő cselekménynek minősül.

Két év börtön lehet a vége

Alapesetben a büntetés legfeljebb két év szabadságvesztés lehet, de a kiszabható mérték a cselekmény súlyosságától és az okozott vagyoni hátrány mértékétől függően növekedhet. Például ha a jogsértés jelentős vagyoni hátrányt okoz, a büntetés akár tíz év szabadságvesztés is lehet.

Saját célra mégis szabad

A Btk. 385. § (5) bekezdése szerint nem valósítja meg a bűncselekményt az, aki másnak a szerzői jogát többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja. Ez azt jelenti, hogy ha valaki saját célra tölt le például filmeket vagy zenéket, és nem szerez belőle anyagi hasznot, akkor nem büntethető. Fontos azonban, hogy ez a kivétel nem vonatkozik szoftverekre; azok engedély nélküli letöltése és használata minden esetben jogsértőnek minősül.

Kártérítést kérhetnek

A szerzői jog megsértése polgári jogi következményekkel is járhat. Tehát a jogtulajdonosok kártérítést követelhetnek a jogsértőtől, amelynek mértéke az okozott kár nagyságától függ.

Korlátozzák a hozzáférést

Ha külföldre utazunk, ott is tartózkodjunk illegális tartalmak használatától, nemcsak azért, mert jogsértő, hanem azért is, mert egyes országokban az internetszolgáltatók figyelmeztetéseket küldhetnek a jogsértő felhasználóknak, vagy akár korlátozhatják az internet-hozzáférésüket.

Mi számít képlopásnak?

Fotólopásnak minősül, amikor valaki egy más által készített képet engedély nélkül letölt, felhasznál, módosít vagy továbbadja, mintha a sajátja lenne. Ez elkerülhető, ha feltüntetjük a kép készítőjének nevét vagy a kép forrását. Fontos, hogy ha egy kép fent van a Google keresőben vagy egy weboldalon, nem jelenti azt, hogy szabadon felhasználható.

Keressük meg az ingyeneset

Ha egy védett fotót reklámhoz, webshophoz vagy termékdizájnhoz használunk, az szerzői jogsértésnek minősülhet. A neten található képek közül válogathatunk az alapján is, hogy melyeket lehet engedély nélkül felhasználni. Ezenfelül vannak olyan fotóadatbázisok, amelyeket ingyen lehet használni, érdemes itt böngészni.

Ha rajta van a földgömb

Arra is érdemes odafigyelni, hogy amikor a Facebookon megosztjuk valaki más kiírását, azaz a posztját, ne sértsünk szerzői jogokat, adatvédelmi elveket vagy a közösségi normákat. Ha egy bejegyzés nyilvános, azaz a földgömb ikon látható mellette, azt szabadon megoszthatjuk, mert a szerző úgy állította be, hogy bárki láthassa.

Zenei könyvtár beépítve

Nagy divat a közösségi oldalakon olyan videókat megosztani, amely alatt zene szól, de bizony azok is jogvédettek lehetnek. A legbiztonságosabb módja a zenehasználatnak, ha olyan dalokat keresünk, amelyek ingyenesen vagy licenc alapján felhasználhatók. A TikTok, Instagram rendelkezik beépített zenei könyvtárral, amelyből választhatunk videóinkhoz. Ezek a dalok csak az adott platformon használhatók, más helyre nem vihetők át.

Mikor említsük meg a forrást?

A Creative Commons egy licencelési rendszer, amely lehetővé teszi a dalszerzők számára, hogy meghatározzák, hogyan lehet felhasználni a műveiket. A CC BY jelzés azt jelenti, hogy a zene szabadon felhasználható, de a szerzőt meg kell említeni. A CC BY-NC jelzésűek nem használhatók kereskedelmi célokra, például bevételszerző YouTube-videóban. A CC BY-SA pedig azt jelenti, hogy a dal csak akkor használható, ha a videó is ugyanilyen licenc alatt kerül közzétételre.

Némaságra van ítélve

Ha egy olyan dalt használunk, amely szerzői jogvédelem alatt áll, annak komoly következményei lehetnek. Egyrészt letilthatják vagy elnémíthatják a videót, vagy reklámokat helyeznek el benne, de az így befolyó pénzt természetesen nem mi kapjuk, és akár figyelmeztetést is kaphatunk a szerzői jog megsértése miatt.

Az internet nem felejt

Ha kisgyerekről osztunk meg képet az interneten, különösen a közösségi médiában, legyünk óvatosak, mert ez adatvédelmi, biztonsági és etikai kérdéseket is érinthet. Annak függvényében gondoljuk át, hogy jó ötlet-e kitenni a fotót, hogy minden poszt örökre elérhető maradhat, még ha töröljük is. Mások lementhetik, továbboszthatják, és elveszíthetjük a kontrollt felette.

Tartsuk meg az adatainkat

Bármilyen tartalomról legyen szó, figyeljünk az adatvédelemre. Ne osszunk meg érzékeny adatokat, például teljes nevet, lakcímet, óvodát, iskolát, munkahelyet, napi rutint, ezek ugyanis visszaélésekre adhatnak lehetőséget. Kapcsoljuk be az adatvédelmi beállításokat úgy, hogy például a posztot csak ismerősök láthassák, és korlátozzuk, hogy mások letölthessék vagy továbboszthassák.