
Mégsem öngyilkosság: így hallhatott meg a 11 éves kisfiú
Megdöbbentő dolgot mutat a biztonsági kamera felvétele.
A budai hegyekben nemcsak villák és kirándulóutak rejtőznek, hanem egy eltűnt gyógyító világ nyomai is. Mutatjuk, merre voltak a legismertebb budai szanatóriumok és régi egészségügyi intézmények.
Trianon után a magashegyi szanatóriumok az országhatáron kívül kerültek. De a háború után – a Morbus Hungaricus, vagyis a TBC - nagyon elterjedt betegségnek számított az országban. Ekkor még úgy gondolták, hogy a jó levegő csodákat tesz a betegséggel és a betegekkel is. Ezért a budai hegyek között elkezdték építeni a gyógyintézeteket. Most megmutatjuk, hogy hol álltak ezek a szanatóriumok.

A budai hegyek csendes villái és erdős oldalai egykor nemcsak kirándulóhelyek voltak, hanem a gyógyulás remélt terepei is. A Svábhegy, Zugliget, Tündérhegy és Lipótmező környékén szanatóriumok, gyermek-tüdőgyógyintézetek és pszichiátriai intézmények működtek, amelyek közül több mára eltűnt, átalakult vagy üresen maradt. Térképünkön pontosan megmutatjuk, hol álltak ezek az épületek, és milyen történetek rejtőznek a sokszor ma is ismerős budai címek mögött.

A Svábhegyi Szanatórium 1927-ben készült el az Eötvös úton, a budai hegyvidék egyik legelegánsabb gyógyítóhelyeként. A korszakban a tiszta levegőt, a napfényt és a nyugalmat önmagában is gyógyító erőnek tartották.

Az intézmény fényűzését nemcsak a belső terek jelzik, hanem az is, hogy kültéri uszodát is kapott, méghozzá Hajós Alfréd tervei szerint. Itt kezelték egy ideig Karinthy Frigyest is, így az épület nemcsak orvostörténeti, hanem irodalmi emlékhely is.
A Béla király úti gyermek-tüdőszanatóriumban, a Svábhegyen tüdőbeteg gyerekeket kezeltek. Ekkor a hosszú pihenés, a hegyi levegő és a fegyelmezett napirend még a gyógyítás fontos része volt. Az egykori kórtermek helyén később üres, pusztuló házak maradtak: csendes, de súlyos emlékei egy eltűnt korszaknak.

A zugligeti Tündérhegyen álló Preisich-villában 1929-től működött szanatórium, eleinte tüdőbeteg gyerekek számára.
A hely később pszichiátriai és pszichoterápiás intézménnyé vált, majd a Tündérhegy név a mai Semmelweis Rehabilitációs Klinika egyik osztályában élt tovább. Fontos különbség: a mai Tündérhegy már nem az eredeti épületben működik. A kapcsolat intézménytörténeti és szakmai, nem épületazonosság.
A Budakeszi úti BM-tüdőkórház már nem a századfordulós szanatóriumvilág romantikus darabja, hanem az államszocialista egészségügy lenyomata. Az 1950-es években alakították tüdőkórházzá, később Szamuely Tibor nevét viselte. Bezárása után sokáig a budai kórházbezárások egyik látványos mementója volt: nagy telek, elnémult folyosók és egy korszak, amely nyomot hagyott a hegyoldalban.

A Siesta Szanatórium a Kis-Svábhegy oldalában működött, a korábbi Schwartzer-féle gyógyintézeti hagyomány folytatásaként. A második világháború súlyos károkat okozott az épületben, később átalakították, majd nagy részét lebontották. Múltja mégsem tűnt el teljesen: egy megmaradt részlete az Országos Onkológiai Intézet könyvtári olvasótermeként él tovább, váratlan kapocsként a régi budai szanatóriumvilághoz.
Lipótmező nem szanatóriumként, hanem elmegyógyintézetként épült, ezért pontosan csak rokon helyszínként érdemes kezelni. A Hűvösvölgyi úti hatalmas épület 1868-ban nyílt meg, majd több mint egy évszázadon át a magyar pszichiátria egyik meghatározó intézménye volt. A 2007-es bezárás után sokáig üresen állt, így a budai hegyvidék egyik legismertebb elhagyott egészségügyi épületévé vált.


Megdöbbentő dolgot mutat a biztonsági kamera felvétele.

Szerencsére senki nem sérült meg a tűzesetben.

Döntött a bíró.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.