Tízezer holttest a lábad alatt – a Kolosy tér sötét titkát ma is őrzik a föld alatti sírok

A Kolosy tér ma forgalmas csomópont, tele élettel, villamosokkal, kávézókkal és siető emberekkel. Ám kevesen tudják, hogy a tér és a Bécsi út környéke alatt egy ősi, elfeledett világ lapul: egy hatalmas római kori temető, ahol a régészek szerint több tízezer ember nyugszik.

A Kr. u. 1. század végétől a 4. századig ezen a területen volt az Aquincumban élő római polgárok, katonák és családtagjaik temetkezési helye. Ez nem egy egyszerű temető volt – kőládasírok, urnák, sírkamrák és gazdagon díszített síremlékek kerültek elő innen az évek során, sokszor építkezések vagy közműmunkák kapcsán.

A legmegdöbbentőbb lelet talán a 2019-es ásatás során került elő, amikor egy késő római kori, faragott kőládasírban egy kisgyermek maradványait találták meg. A gyermeket apró, míves tárgyakkal együtt temették el, utolsó nyughelye most is a tér alatt rejtőzik.

Bár a felszín semmit nem mutat, több tucat hasonló sír lehet még a környéken felfedezetlenül. Egyes helytörténeti kutatók úgy vélik, a tér alatt húzódó sírsorokat évszázadokon keresztül nem háborgatta senki. Talán éppen ezért van az, hogy némelyik sétáló különös érzésről számol be: mintha figyelnék.

– írta az egyik kerületi csoportban egy környéken lakó idős hölgy. Többen hasonló, furcsa érzésről számoltak be a helyiek közül.

A Kolosy tér így nemcsak a jelen, hanem a múlt lenyomata is, ahol az élők sietnek a dolgukra, a halottak pedig örök nyugalmukban talán még mindig figyelnek. És legközelebb, amikor megállsz ott egy lámpánál, talán már más szemmel nézed a látszólag hétköznapi teret.

A Kolosy tér története

Buda és Óbuda között feküdt egy önálló település: Szentjakabfalva, a mai Kolosy tér környékén. A település a török hódítás idején néptelenedett el, és a 18. században német telepesek érkezésével éledt újjá Újlak néven.

A mai Kolosy teret 1702-ben említik először történelmi források Markt Platz, azaz Piac tér néven. Újlak népessége olyan gyorsan nőtt, hogy szükség lett egy nagyobb templomra is, ami a 18. század közepén épült meg.

Újlak és Óbuda a 19. században már teljesen egybeépült, 1873-ban Újlakot Óbudához csatolták, majd a kettőt együtt pedig a megszülető Budapest részévé tették.

Az 1800-as évek második felében a mai Kolosy téren állt az akkori Buda egyik legnagyobb épülete, a Lujza gőzmalom, ami a tér névadója is lett a század végére. A Lujza térből pedig 1900-ban lett végleg Kolosy a tér neve.