Folyamatos dudálás és a maximális sebesség óránként 20 km volt – így lehetett közlekedni Budapesten 1901-ben!

Az első autó 1895-től jelent meg a fővárosunkban. Több lejegyzés szerint Hatschek Béla optikus-műszerész szelte elsőként Budapest utcáit egy 1 lóerős Benz-Velo gépjárművön. A négykerekű budapesti közlekedés egyre aktívabb lett: az első magyar gyártású kocsi 1905. május 31-én indult kétezer kilométeres próbaútra, amelyről üzemzavar nélkül vissza is tért. A maximális sebessége óránként 35 kilométer volt.

Az "őrületes" budapesti közlekedés 

Először sűrűbb közlekedésről 1897-es tavaszán esett szó, sőt röviddel ezután kiadták az első közlekedést szabályozó rendeleteket, vagyis az első KRESZT is, hiszen a századfordulóra már a hatóság sem nézhette tétlenül az egyre gyorsabban haladó járműveket, ezért 1900-ban alakult Magyar Automobil Club és a rendőrség előírta a járművek és a vezetők vizsgáztatását és korlátozták a maximális sebességet. 1901-ben csaknem 40 autó száguldozott Pest utcáin. Ebben az évben 49 vezető és 38 jármű kapott engedélyt. A forgalmasabb utakon a személyautóknak 20, a teherautóknak óránkét 6 km volt a megengedett maximális sebesség. Előírták, hogy menet közben állandóan dudálni kell és hogy a parkoló autókat nem szabad őrizetlenül hagyni. 

Fele annyi idő alatt lehet eljutni Vácra

De nem csak kocsik jelentek meg a 19. század végén, előtte a mozdonyok tervezése és építése is megindult. Az első hazai gyártású mozdony a DERÜ nevet kapta. Nagy Lajos és Nagy Gergely építette 1845 és 1847 között. Az első vasútvonal és az ország első gőzüzemű vasútvonala 1846. július 15-én nyílt meg. A hossza 33,6 km volt, összekötve Pest városát Váccal a térség gazdasági és társadalmi életében ez nagy változás volt. Az akkori menetidő a mai a duplája, 59 perc volt.

A csupán 1 kilométer hosszú villamosvonal indította útjára a budapesti tömegközlekedést

Az első villamos 1887-ben indult el Nyugati pályaudvar és a Király utca között közlekedve. Ezt a rendszert a Budapesti Városi Vasút építette. Az első rendszeres autóbuszjárat 1908-ban Budapest belvárosában közlekedett. 1915 körül már több útvonal működött, ez követően megszületett a buszközlekedést szervező és fejlesztő cég, a Budapest Fővárosi Közlekedési Vállalat. Magyarország első villamosai nagyon lassúak voltak, de hamar népszerűek lettek. 1896-ban megnyílt a kontinens első földalatti vasútja, a Millenniumi Földalatti Vasút. Budapest első közlekedési lámpáját 1926. december 23-án helyezték üzembe a Blaha Lujza téren, a Rákóczi út és a Nagykörút forgalmas kereszteződésében, az EMKE-épületnél. Ahogy sűrű kezdett lenni a közlekedés a fővárosban, úgy elkezdtek kialakulni, szerveződni a csomópontok. Ilyen volt a Széll Kálmán tér, amelynek a villamoscsomópontját és a gyalogos-felüljáróját 1941-ben adták át. A 20. század elejétől meghatározó közlekedési csomóponttá vált a Deák Ferenc tér és a Nyugati Pályaudvar környéke is.
A hazánkban elsőként megjelent autókról és a korai tömegközlekedési eszközökről készült galériát itt találod.