Üresen álló leejtők, csupasz dombok - Szellemjárta síüdülők szerte Európában a klímaváltozás miatt

Szellemjárta síüdülők Európában - a kevés hó és a klímaváltozás veszélyezteti a télisportok és azok központjainak fennmaradását. Franciaországban már több mint 100 üdülőhely bezárt, és Európa szerte nehezen tartják fent magukat a központok.

Szellemjárta síüdülők várnak a sportolókra

Több száz európai sípálya fekszik elhagyatva az úgynevezett „szellem üdülőhelyeken”, és egyre többet kénytelenek bezárni az elmúlt évek hóhiánya miatt. Csak Franciaországban 186 üdülőhely bezárt, míg egyre több alacsonyan fekvő síterep küzd a megélhetésért a csökkenő hóesés miatt. A 2025–26-os síidény kezdete sem volt kivétel, a közösségi médiában megjelent videók ugyanis gyenge hótakarót mutatnak Franciaország, Ausztria és Svájc egyes részein. 

Fűfoltok, sziklák és sár láthatóak a jellemzően hóval borított lejtőkön például az észak-francia Alpok és Ausztria Tirol régiója területén. A síelőknek magasabb tengerszint feletti magasságú lejtőkre kell menniük a jobb síkörülményekért. 

Míg az elmúlt napokban erős havazás volt a Pireneusokban és néhány olasz üdülőhelyen, a franciaországi és osztrák videókon látható, hogy a síelők vékony jégrétegen csúsznak és a sífelvonókon is szinte a csupasz lejtők felett mennek.

A kontinens üdülőhelyei továbbra is küzdenek a szokatlanul magas hőmérsékletekkel, amelyek létező veszélyt jelentenek az alacsonyabb tengerszint feletti magasságban fekvő lejtőkre. A múlt hónapban Urs Lehmann, a Nemzetközi Sí- és Snowboard Szövetség vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy a gleccserek olvadása és a hómennyiség csökkenése pusztító hatással lehet a téli sportokra. 

– mondta egy svájci rendezvényen, a Nagy Aletsch-gleccseren. 

– tette hozzá Lehmann úr.  

A klímaváltozás egyre nagyobb gondot okoz a társadalomban

Egy 2023-as jelentés arra figyelmeztetett, hogy Európa síközpontjainak több mint fele súlyos hóhiánnyal fog szembesülni, ha a hőmérséklet 2 Celsius-fokkal emelkedik az iparosodás előtti szinthez képest, míg szinte mindegyiküket érintené egy 4 fokos emelkedés – ami kihívásokat jelent a turisztikai ipar számára, és keményebb valóságot ígér a síelés szerelmeseinek. 

A Nature Climate Change folyóiratban megjelent cikkben a szakértők arra figyelmeztettek, hogy a mesterséges hó előállítása csak részben ellensúlyozná a csökkenést, és olyan folyamatokat vonna maga után, mint a hómarók használata, amelyek még több üvegházhatású gázt termelnek, amelyek eleve felmelegítik a bolygót. Az ismétlődő és egyre gyakoribb téli olvadások az elmúlt években sok európai síközpontot sújtottak, és számos sípályát aggasztóan hómentessé tettek. A gleccserek olvadásával együtt a hóhiány is a klímaváltozás hatásainak látható jelképévé vált. A hatások az alapvető turizmustól a profi síversenyekig minden területen érezhetőek. 

Mivel a havazás egyre kiszámíthatatlanabbá válik Európa legnépszerűbb síterepein, most felmerül a kérdés, hogy mi lesz ezeknek a tájaknak a jövője és állapota. Olaszországban az ország sípályáinak mintegy 90 százaléka mesterséges hóra támaszkodik a hó egyenletes eloszlásának biztosítása érdekében, az olasz zöld lobbi, a Legambiente adatai szerint. A víz hóvá alakításához azonban közel nulla fokos hőmérsékletre van szükség. 

Eközben Ausztriában a sípályák mintegy 70 százaléka, Svájcban 50 százaléka, Franciaországban pedig 39 százaléka támaszkodik mesterséges hóra a sípályák használhatóságának biztosítása érdekében - olvasható a Daily Mail cikkében.