Megtörte a csendet Jakab Ferenc kollégája, aggasztó dologról ír

A koronavírus világjárvány kapcsán egy csapásra ismertté vált az idén februárban elhunyt dr. Jakab Ferenc virológus professzorral elképesztő kutatómunkát végzett dr. Kemenesi Gábor neve is, aki hosszabb szünet után egy aggasztó eset kapcsán ragadott billentyűzetet.

A madárinfluenza kapcsán emlegetett H5N1 Magyarországon sem ismeretlen, ugyanakkor megdöbbentő lehet, hogy Amerikában a legtöbb, polcokra került dobozos tejben kimutatták a vírus nyomait!

Jöjjenek a részletek! Kemenesi Gábor virológus ugyanis a Facebook-oldalán nem csak az esetet, de az azzal kapcsolatos gondolatokat is megosztotta – közérthetően. 

Tétlenség és sebezhetőség

„Hónapok óta észrevétlenül tart az Influenza A H5N1 járvány az amerikai szarvasmarhákban” – vág a dolgok közepébe a magyar virológus, aki  szerint a helyzet „jól szemlélteti a jelenlegi világ tétlenségét és sebezhetőségét a járványok ellen”. Mint írja, a némileg eltérő vírustörzsek genetikai információt cseréltek  a madarakban, mielőtt átjutottak a szarvasmarhákra.
„Valószínűleg egy gócpontból, egy átugrási eseményből indult a szarvasmarhák járványa, a mostani adatok alapján Texasból. A genetikai adatok azt sugallják, hogy hónapok óta észrevétlenül terjed szarvasmarhák között. Ennek egyik eredménye, hogy a vírus genetikai maradványai a polcokon kapható tejek többségében kimutathatóak Amerikában.” – írja Kemenesi, aki megjegyzi: „úgy fest, hogy több adaptív mutációt (az új gazdához való hozzászokás jelei) is felszedhetett a szarvasmarhákban a vírus.”

Mire figyelmeztetnek az influenza világjárványok? 

„Az elmúlt 100 év négy jól dokumentált influenza világjárványt is hozott (...), ami közösnek mondható bennük, hogy a különféle eredetű influenza törzsek változatos, egymás közti génkicserélődés lépéseken és köztes gazdákon keresztül jutottak emberekre.” – figyelmeztet Kemenesi Gábor. Majd így folytatja: „Jelenlegi világunk óriásira nőtt, az ember és háziállatainak tömege mellett már eltörpül a vadállatok aránya. 2015-ös adatok szerint az emlős biomassza 62%-a háziállatainkból, 34%-a az emberekből és csupán 4%-a a áll a vadon élő emlősökből. A madarak tekintetében ez az arány 71 és 29 százalék, szintén háziállataink javára. Ebben a közegben nem meglepő, hogy az immáron évek óta tartó állati, madarakhoz köthető H5N1 világjárvány utat talál magának a háziállatainkon keresztül.”

Veszélyben vagyunk?

„Az emberi járvány első jelei (...) a jól fennmaradó emberről-emberre terjedés képességének megjelenése lehetnek. (...) A mostani szarvasmarha járvány során, egy, az állatokkal dolgozó ember esete néhány órája került publikálásra. A fertőzés kötőhártya bevérzéssel járt, légúti tünetek nélkül.” – fogalmaz a pár napja megjelent írásában a magyar virológus, aki hangsúlyozza: „a vírus nem rendelkezik még a hatékony emberről-emberre terjedés képességével és jelenleg az említett esetéhez hasonló, fertőzött állatokkal való tartós érintkezés kell a fertőzéshez.”

Mi lesz ebből?

Vajon átcsaphat egy állati világjárvány emberi világjárványba? Átjuthat az amerikai szarvasmarhák járványa Európába vagy más földrészekre? Ezekre a kérdésekre Kemenesi Gábor sem tudja a választ, ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy „megint csupán futunk a történések után és utólag próbáljuk megérteni mi történhetett.” A magyar virológus szerint „az óriásira nőtt világunk sérülékenységét mutatja, hogy ugyan nem fertőzőképes formában, de még az amerikai boltok polcain is ott vannak a vírus nyomai.”
Sorait a következő, részben megnyugtató mondattal zárja Kemenesi Gábor a Facebook-oldalán: „A pasztőrözött tej vizsgálatát egyébként utólag elvégezték, ahogy várható is volt, a hőkezelés inaktiválta a vírust.”