„Az az igazi kihívás, amikor 30 méterről kell elejteni a vadat” – Ezért nem elutasítók a magyarok a vadászattal szemben

„Magyarországon akár egymilliós tömegről is beszélhetünk a vadász és halász társadalom kapcsán” – mondta el a Metropolnak Németh Balázs. A hagyományos vadászati módok tematika kurátora szerint idehaza nem annyira elutasított tevékenység a vadászat, mint ahogyan a nagyon radikális zöldek sugallják. Ennek pedig az az oka, hogy a magyar nép természetközelibb, mint gondolnánk.

„Akár egy sólyom nézőpontjából is megtekinthetjük egy nyúl elejtését”

A kurátorral a világkiállítás F pavilonjánál találkoztunk. Ez a pavilon mutatja be a hazai vadászati kultúrát, a honfoglalástól a 19. század közepéig, valódi műtárgyakkal ezeréves múltat áttekintve. Emellett azt is szemlélteti, hogy ezekkel az eszközökkel hogyan lehet vadászni a modern korban.

„A pavilon beltéri lőterén ki is lehet próbálni az elöltöltős fegyvereket szakértők segítségével, csökkentett töltettel. Van egy kis VR-szekciónk is, ahol az elöltöltős fegyveres vadászat, a solymászat és az íjászat is kipróbálható. Akár egy sólyom nézőpontjából is megtekinthetjük egy nyúl elejtését. Digitális tartalmak tekintetében pedig applikációnk 1400 felvétellel segíti a vendéget magyarul és angolul. Ezek képek/filmek, amelyek bővebb leírások a műtárgyakról és ha megnyitjuk, akkor automatikusan onnantól magyarázza el a tudnivalókat, ahol tartunk éppen a kiállítás során. Emellett azonban fontos, hogy kézbe vehető hagyományos kiállítási tárgyaink is legyenek” – tájékoztat a kurátor.

Németh Balázs maga is vadászik, mint mondja: ambivalens érzést kelt benne, miután nem szeret megölni egy állatot sem, ugyanakkor magát a vadászat mechanizmusát kedveli. Ráadásul a kurátor a régi idők vadásza, elöltöltős puskával ejti el a vadat, legutóbb például egy ilyen fegyvert vásárolt magának, amelyről később váratlanul kiderült: az Esztergházy család vadászott vele több száz évvel ezelőtt.

„Ez az igazi kihívás, 30-40 méterről meglőni egy vadat! Egészen más kategória, mint 100-200 méterről a technika segítségével lelőni egy állatot. Amikor elejtek egy vadat, meg kell állnom egy pillanatra, és megélem a szomorúságot a halál okán. Nem pazarlom el a vad életét. Olyan szabályom van magammal szemben, hogyha lelövök egy vadat, akkor azt az én családom elfogyasztja. Csak olyan vad kerül az asztalunkra, amelyet az elejétől a végéig én felügyeltem és dolgoztam meg érte” – avatott be a személyes élményeibe a kurátor.

„Egészen más gondolati beállítottság kell ahhoz, hogy egy mai vadász íjjal vadásszon”

„Amikor a technika nem szolgálja ki a vadász igényeit, akkor sokkal jobban felértékelődik a vadász képessége. A hagyományos vadászat alkalmával nagyobb önfegyelemre és szakmai felkészültségre van szüksége a vadásznak, de nagyobb a kaland is. Izgalmasabb a kivárás, a becserkészés, nagyobb a veszély is. Ezáltal jobban megbecsüljük a vadat, amit így ejtünk el. Nem a mennyiség, hanem a minőségi elv jelenik meg” – mondta Németh Balázs, aki szerint csak úgy szabad vadászni, amíg etikusan és minél kevesebb fájdalom okozásával sikerül elejteni a vadat.

Mi nem használunk éjjel látót és egyéb modern technikát

„A hagyományos vadászatnak van egy olyan szépsége, hogy nem használunk technikát: éjjel látót vagy ilyeneket, ami segíti a látóhatár kiszélesítését. Ezért ezek nappali vadászati módok. Az számít, hogyan tud vadászni az ember, a képességei kerülnek előtérbe, nem a lehetőségei. Én például elöltöltős fegyverrel vadászom. Sokat kell dolgozni egy-egy vad sikeres elejtéséhez. Kettő nagyon szeretett módom van: az egyik a csoportos apróvad vadászat elöltöltős fegyverrel, ez fantasztikus nyugodt, közösségi tevékenység. A másik pedig a vaddisznócserkészet, télen friss hóban, hajnalban a vad nyomában menni. Elképesztő élmény” – magyarázta a kurátor.

300 éves puskával lőtt őzbakot: Fantasztikus vadászat volt, földön csúszással, sikertelen lövésekkel

„Hadtörténészként és fegyverszakértőként ismerem a régi fegyvereket. Egy éve, egy nagyon izgalmas darabot, egy nagyjából 1740-50-es évek környékén készült vadászpuskát vásároltam a magam számára. Ez kovácsfegyverként született, de átalakították csappantyússá. Restauráltuk, mert el volt törve az ágyazása. Majd modern rendszer szerint levizsgáztattuk, hogy biztonságos legyen a használata. Volt rajta egy címer, amit már láttam a tanulmányaiban. Kiderült, hogy hercegi, az Eszterházy család címere. Így egy olyan darabról van szó, amelyet annak idején Gyula környéki vadászatokon használhattak. Nagy történelmi értékkel rendelkezik, de egy egyszerű puska. Ezzel ejtettem el egy őzbakot ebben az idényben. Fantasztikus vadászat volt, földön csúszással, sikertelen lövésekkel és egyéb izgalmakkal” – mesélte a Metropolnak a világkiállítás hagyományos vadászati módok tematikájának kurátora.

A magyarok többsége semleges, vagy támogatja a vadászatot

„Magyarországon 80 ezer vadász van körülbelül, ha a családtagokat érintettként beleszámoljuk, akkor 4-500 ezer főről beszélünk. Emellett idesoroljuk azt az 500 ezer horgászt is, aki aktív, miután ez a tevékenység nagyon hasonló a vadászathoz. Magyarországon nem régen készült egy a vadászati tevékenységet firtató felmérés, nálunk alacsony az elutasítás, a lakosság többsége vagy semleges, vagy támogatja a tevékenységet” – tájékoztatott Németh Balázs.