„Mire hazaértem, ő már elintézte a gyerekeket” – Aranka zokogva beszélt lőrinci férje kegyetlen gyilkolásáról

A 35 éves férfi 1988. december 23-án egy baltával agyonütötte Péter és Tamás nevű nyolcéves ikergyerekeit. A gyilkos apát először halálra ítélték (fel akartak akasztani), de később enyhítettek az ítéleten és életfogytiglani börtönbüntetést kapott. A férfit jó magaviselet miatt 2009-ben kiengedték a börtönből. A történtekről az Élet elleni bűncselekmények portál számolt be.

33 év elteltével a Blikk megkereste a gyászoló édesanyát, aki elmondta: volt férje azóta már meghalt, számára pedig ez jelenti a legnagyobb elégtételt.

„Dolgoztam aznap a helyi boltban, s mire hazaértem, ő már elintézte a gyerekeket. Egy baltával verte szét a fejüket” – sírva kezdett el mesélni Aranka a lapnak.

A 66 éves nő jelenleg a szomszédos Heréden él beteg édesanyjával és az élettársával. A nagyobbik fiuk, a 13 éves Zoltán egy esztendővel korábban, 1987 nyarán egy leányfalui iskolai táborban vízbe fulladt. A férje aztán csalásért börtönbe került, s a fegyintézetben tudta meg, hogy a nő válni akar tőle. József ekkor kattant be és készült fel a borzalmakra. Több mint három évtized telt el azóta, de a nő pontosan emlékszik mindenre – írták a portálon.

„Először begyógyszerezte őket, aztán az egyiküket fojtogatta, majd a balta éles és tompa felével is lesújtott a fejére. A másikuk testébe áramot is vezetett, aztán őt is agyonütötte. Velem is végezni akart, még a székhez is odakötözött, de végül elengedett” – sorolta megtörten a nő.

Az elhunyt testvérpárról minden szobában van kép kitéve

Az ikrekről haláluk előtt nem sokkal készült fotó. Péter és Tamás édesanyja megnyugvást kap attól, ha mindennap láthatja gyermekeit a fotókon.

„A gyilkosság után otthagytam a lőrinci házat, aztán a munkám miatt néhány hónapra mégis visszaköltöztem. De képtelen voltam ott maradni, ezért végleg eljöttem édesanyámhoz, a házat pedig eladtuk. József szabadulásáról egy hivatalos levélben értesítettek. Addig nem hallottam róla semmit. Rettegtem attól, hogy megkeres. A falubeliektől azóta azt is megtudtam, hogy meghalt. Sajnáltam, hogy annak idején nem végezték ki, megváltás volt számomra a halála. Nem telik el nap úgy, hogy a fiaim ne jutnának eszembe. Álmodni is gyakran szoktam velük. Szerencsére csak a szép emlékek jönnek elő, amikor boldogak voltunk és játszottunk együtt. Aranyosak, rendesek, szófogadóak és jó tanulók voltak” – mesélte Aranka a lapnak.

A történtek után az anya összeroppant, emberek közé sem szívesen ment, mert mindenki csak kérdezősködött.

„Sosem kért tőlem bocsánatot az apjuk, nem hiszem, hogy megbánta” – tette hozzá az asszony.