
Ahogy már sosem láthatod: színesben az Erzsébet híd 1937-ből
Így nézett ki az Erzsébet híd 1937-ben.
A sírban fekvő férfi életéről keveset tudunk, de a halála is sor kérdést vet fel.
A titokzatos sír a Városliget egyik legrejtélyesebb pontja. A magányos sírkőn nincs név és nincs évszám, csupán csak egyetlen szó: FUIT. A latin szó azt jelenti „volt”.
Mivel sem név, sem évszám nem szerepel rajta, így hosszú időn keresztül találgatások övezték, hogy ki nyugodhat itt. A legtöbben úgy hitték, hogy ez csupán egy elhagyott sírkő. Ennyi: se név, se évszám, csak ez az egyetlen szó.
Vajon ki volt ő? Az évtizedek alatt sokat találgattak. Volt, aki azt mondta, hogy elátkozott szerzetes nyugszik itt, aki megszegte a fogadalmait. Mások esküdtek rá, hogy egy áruló ügynök sírja, akit titokban temettek el itt. Megint mások szerint kivégzett szeretőt rejtettek ide. A valódi történet a pletykáknál is érdekesebb: a kutatások szerint a sírban Horváth Jakab ügyvéd földi maradványai találhatók.
Az 1990-es években derítette csak ki Buza Péter Horváth Jakab történetét. A sírt is feltárták, és kettős koporsóban, a 200 évvel ezelőtti ruházatban megtalálták Horváth maradványait. 1995-ben a sírhely köré kovácsolt vas kerítés került.
Horváth Jakab a 19. század végén élt és dolgozott Budapesten. Ügyvédként tevékenykedett, és nagy tisztelet övezte, bár életéről kevés dokumentált információ maradt fenn. Egyesek tisztelték, mások gyűlölték. Azt beszélték, hogy olyan ügyeket vállalt el, amit mások nem mertek. Végrendeletében 700 forintot hagyott Pest városának, azzal a megkötéssel, hogy az Ökördüllőn (mai Városliget) temessék el, és csak annyit írjanak a sírkőre: FUIT. A „FUIT” felirat egyfajta végső, tömör üzenet lehetett: nem akart sírfeliratot, sem emléket, csupán egy jelképes lezárást az életére.
A Városliget területe egykor temetkezési hely is volt, ám az idők során a sírokat felszámolták vagy áthelyezték. A legtöbb sírkő eltűnt, ám valamiért Horváth Jakab nyughelye megmaradt, noha évtizedekig elhagyatottan állt. Bár ma már tudjuk, hogy Horváth Jakab ügyvéd nyughelye, a sírkő egyszerűsége és titokzatossága továbbra is sokakat gondolkodóba ejt.
Arany János a „FUIT” feliratú sírról a „Kertben” című versében emlékezett meg. Részletesen leírja a Városliget életét és hangulatát, majd a zárósorokban utal a rejtélyes sírkőre:
Nyerd bár világi életedben
Ég és föld minden koszorúit:
Neved csak az, mit e ligetben
Egy sírkő rád olvas: Fuit
Így nézett ki az Erzsébet híd 1937-ben.
Carl Lutz svájci diplomata védett házai ma is állnak, lakóik pedig gyakran mit sem tudnak otthonuk hősies múltjáról.
Óbudán újra római kori leleteket találtak, ezúttal a régi Szeszgyár területén.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre