Védett üzletté teszi a régi boltokat az V. kerület, a szabályozás a hagyományos kereskedőket védi

Belváros–Lipótváros Önkormányzata új szabályozással próbálja megfékezni a belvárosi üzletstruktúra átalakulását. Ennek központi eleme a védett üzlet fogalmának bevezetése, amelynek célja, hogy megőrizze a városrész hagyományos kereskedelmi arculatát és a helyiek mindennapi életét kiszolgáló üzleteket.

A rendelet szerint védett üzletnek számíthat minden olyan legalább 30 éve működő helyi vállalkozás, amely a belváros kulturális örökségének részét képezi, és hozzájárul a városrész identitásának megőrzéséhez. Az ilyen üzletek különleges védelem alá kerülnek: a fő tevékenységi körük nem változtatható meg, az eredeti arculatot meg kell őrizni, és az üzlethelyiséget nem lehet teljesen más funkcióra átalakítani. A cél egyértelmű: megakadályozni, hogy a régi, karakteres belvárosi üzletek helyén újabb szuvenírboltok, pénzváltók vagy turistákra szabott vendéglátóhelyek jelenjenek meg.

Az V. kerületben az elmúlt 15 évben mintegy 25 százalékkal csökkent a boltok száma, és ezen belül különösen a lakossági igényeket kiszolgáló üzletek szorultak vissza. Egyre több olyan szolgáltatás jelent meg, amely kifejezetten a turisták igényeire épít: szuvenírboltok, turistákra specializált ruházati üzletek, pénzváltók, valamint turistákra szabott éttermek és kávézók. Emellett megjelentek az úgynevezett „dark kitchenek”, vagyis csak elvitelre főző konyhák, valamint a „dark store”-ok, amelyek valójában nem hagyományos üzletek, hanem kizárólag online rendelések kiszolgálására működnek.

Kőrösi Koppány, a BP Műhely alapítója szerint a folyamat a túlturizmus egyik sajátos formájához, az úgynevezett shopping turizmushoz kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy a belvárosi kereskedelem egyre inkább a turisták költéseire épül, miközben a helyi lakosság mindennapi szükségleteit kiszolgáló üzletek fokozatosan eltűnnek. Amikor a lakófunkciót kiszorítja a turisztikai funkció, a helyi gazdaság is átalakul: megszűnnek azok a közösségképző kisboltok és szolgáltatások, amelyeket jellemzően helyben élők működtettek, helyüket pedig turistákra szakosodott egységek veszik át, vagy az üzlethelyiségek egyszerűen üresen maradnak.

A turizmushoz kapcsolódó vendéglátás egyes területeken már dominánssá vált. A Bazilika környékén például a legforgalmasabb utcákban 50 méteres körzeten belül akár 10–14 vendéglátóhely is működik, ami szinte teljesen leuralja az utcák arculatát. A kevésbé "turistás", inkább lakódomináns területeken ugyanebben a körzetben jellemzően 5–6 vendéglátóhely található. Ezek az egységek sokszor gyors kiszolgálásra épülnek, magas árakkal dolgoznak, és kommunikációjuk elsősorban idegen nyelvű, így elsősorban a turisták számára vonzóak.

A belvárosi utcák arculatát egyre inkább meghatározzák a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások is. Az utóbbi években megszaporodtak a csomagküldő automaták, a poggyászmegőrzők, a kulcsdobozok a rövid távú lakáskiadásokhoz, valamint a poggyászautomaták és a különböző luggage roomok. Ezek mellett az utcákon egyre több megállítótábla és reklámeszköz jelenik meg, ami nemcsak a településképet alakítja át, hanem használati problémákat is okozhat a közterületeken.

A védett üzlet külön kategória lesz

A szabályozás egyik fontos eleme az is, hogy külön kategóriába sorolják a lakossági szolgáltatást nyújtó üzleteket és a turisztikai üzleteket. Lakossági szolgáltatásnak számít minden olyan bolt vagy szolgáltatás, amely a helyiek mindennapi szükségleteit szolgálja – például élelmiszerbolt, gyógyszertár, javítóműhely vagy más, a háztartások mindennapi életéhez kapcsolódó szolgáltatás. Emellett megjelenhet a lakóvédelmi utcák és lakóvédelmi zónák kijelölése is, ahol bizonyos turisztikai funkciók korlátozhatók vagy akár tiltottá válhatnak.

Kőrösi Koppány szerint a belvárosi üzletek átalakulása nemcsak gazdasági, hanem közösségi kérdés is. Ha eltűnnek a hagyományos üzletek, akkor azok a mindennapi találkozási pontok is megszűnnek, amelyek a helyi közösségi életet fenntartják. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Budapesten még nem késő beavatkozni: a helyi szolgáltatások védelmével és a turisztikai funkciók tudatos szabályozásával még megállítható, sőt akár vissza is fordítható az a folyamat, amely a belvárost egyre inkább turistákra szabott városi térséggé alakítja.

Eközben a hetedik kerületből  a bulinegyed hatására már kiszorultak a régi kisboltok: