
Szívszaggató tragédia – Utolsó leheletéig küzdött a gyilkos kórral a 11 éves sportoló
Egy egész közösség borult gyászba a hír hallatán.
A kirakós hiányzó darabkái a helyére kerülhetnek. A történelem egy új felfedezéssel gyarapszik.
A történelem során gyakorlatilag eltűnt 1 milliárd év, amiről a tudósok nem tudják, hogy miért lett hiányzó darab. Egy új kutatás viszont megválaszolhatja a kérdést, amely egy áttörő felfedezés a Földünk és a világ történelmében.

Vannak olyan pillanatok, amikor nem jut eszünkbe valami, vagy elfelejtettük, hogy hova tettük le az általunk keresett tárgyat. Nos, ez utóbbi a tudósokkal is előfordult, de nem olyan kicsi tárgyak esetében, mint mondjuk egy telefon. Tulajdonképpen nem is egy tárgyról van szó, hanem a történelemnek egymilliárd évéről beszélünk, ugyanis ennyi év egyszerűen kiesett a történelmünkből. Egy új, tudományos kutatás azonban elképzelhető, hogy választ ad azokra a kérdésekre, amelyek ezt az időszakot ölelik fel, és a válasz nem is akárhol rejlik; kőzetképződményekben található fizikai nyomok válaszolhatják meg a nagy kérdéseket.
Földünk létrejöttének teljes képletét talán sosem fogjuk teljesen megérteni, hiába kutatják a történészek, mi miért és hogyan történt. Nemrégiben kutatók például egy olyan ókori egyiptomi eszközre bukkantak, ami új megvilágításba helyezi mindazt, amit eddig az ókori egyiptomiak munkájáról tudtunk. A nagyobb „probléma” viszont még mindig az az egymilliárd évnyi hiányzó kőréteg, amelynek rejtélyét csak a „Nagy diszkordanciának” neveznek.
Ahhoz, hogy jobban megismerjük Földünk történetét, hatalmas segítséggel szolgálnak a felszín alatt található geológiai rétegek. A kirakósból viszont hiányoznak darabok, a kambriumi és prekambriumi kőzetek közötti rétegek. Ezek a rétegek azok, amik lefedik a történelemből hiányzó egymilliárd évet, s melyet a tudósok az úgynevezett „Hógolyó-Föld” jelenségének titulálnak. A jelenség mintegy 700 millió évig tartó időszakot ölel fel, ekkor a Föld legnagyobb részét hideg borította, ami valószínűleg eltüntethette a hiányzó kőzetrétegeket. Van azonban egy másik lehetséges magyarázat: a Rodinia névre keresztelt szuperkontinens kialakulása. A Rodinia szuperkontinens nagyjából egymilliárd évvel ezelőtt jött létre, kialakulása során a régebbi kőzeteket a felszínre emelhette, melyeket az időjárási viszontagságok folyamatosan erodáltak.
Lehetséges, hogy a kutatók végre kiegyenesíthetik a kérdőjeleket: egy nemzetközi kutatókból álló csoport Észak-Kínában végzett kutatásokat, és nagyon úgy tűnik, hogy a „Nagy diszkordancia” kőzet rétegeire bukkanhattak. A felfedezésről a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratában számoltak be:
A Nagy diszkordancia egy világszinten is jelentős időszakot jelöl, amikor a kontinensek felszíne feltárult és erodálódott, és azért is figyelemre méltó, mert ekkor jelentek meg először a Földön az állatok valamennyi fő törzsének képviselői. A legjelentősebb erózió – amely mind a termokronológiai adatokban, mind a kontinensek kémiai mállását jelző geokémiai mutatókban megfigyelhető – egybeesik a Föld első valódi szuperkontinensének kialakulásával.
A „Nagy diszkordancia” fogalmát John Wesley Powell figyelte meg először még 1869-ben az amerikai Grand Canyonnál. Azóta eltelt közel 200 év, az új idővonal egyre inkább bonyolítja a képet, mintsem egyszerűsítené, de ennek ellenére a kutatócsoport szerint az esemény valóban Földünk történetének egy 1,8 és 0,8 milliárd évvel ezelőtti időszakában történhetett – olvasható a LADbible cikkében.

Egy egész közösség borult gyászba a hír hallatán.

Egyetlen napon múlt az élete.

Felidézzük a lezárások hangulatát.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.