Ahogy Ukrajnában is, az iráni támadás kapcsán is felmerülhet sokakban, hogy elhagyják hazájukat. Az európai vezetők egy újabb migrációs hullámtól tartanak. Lehet-e ennek reális veszélye?
Az európai vezetők attól tartanak, hogy Európában az iráni eszkaláció következtében migrációs hullám indulhat el a kontinens irányába. Egyesekben a terrorveszély növekedése is felerősödik. Mennyi ezeknek az esélye most? Ezekről beszélt Sayfo Omar a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője a Mokkában.
Jogosan merülhet fel a félelem, hogy az iráni eszkaláció következtében migrációs hullám indulhat el Európa felé. Már csak azért, mert Iránban rengeteg ember a háború nélkül is létbizonytalanságban él.
A 2025-ös adatok szerint a világban 28-30 millió olyan iráni van, akinek egyébként is veszélyben van a megélhetése. Erre az évre a várakozások szerint ez 3 millióval növekedne. Irán egy nagy ország, a légicsapások nem a civil területeket érintik, belső menekültek is tudják magukat biztonságos helyekre evakuálni, de a gazdasági nehézségek növelni fogják a migrációs nyomást. Egy 2024-es felmérés szerint az irániaknak 93 százalékának megfordult a fejében, hogy elhagyja a hazáját. Sokan lesznek, akik ezt tettekre fogják váltani.
– mondta Sayfo Omar a Mokkában. A számok azért is aggasztóak, mert Irán esetében egy 90-92 milliós országról beszélünk, vagyis az a 25-30 milliós sokaság az ország egyharmadát jelenti. Ez a sokaság el is indulhat a következő időszakban.
Ez valószínűleg egy elhúzódó, tartós nyomást fog eredményezni, ha nem is olyan hirtelen kivándorlást, mint 2015-ben. Iránban hozzátevőleg 3 és fél-4 és félmillió afgán menekült van, akiket mostanáig az iráni hatóságok hazaszállítottak Afganisztánba. Most, hogy a prioritások megváltoztak, nem foglalkoznak az afgán menekültekkel, feltételezhetően ezt sokan ki fogják használni, Törökországot fogják megcélozni. Föl is húztak egy 204 km-es kerítést az Iránnal közös határon, de ez csak csökkenteni tudja az áthaladók számát. Az európai országoknak 2016 óta van egy migrációs paktuma Törökországgal, Törökország viszont még jobban meg fogja kérni az árát, hogy védi Európát. Nem lehet kizárni, hogy Törökországon keresztül többen fognak átjutni a balkáni útvonalon, ami Magyarországot is megcélozza.
A Külügyek Tanácsa februárban terrorszervezetnek nyilvánította az iráni Forradalmi Gárdát, emellett több hivatalos európai szerv elítélte az év eleji fellépéseket a tüntetőkkel szemben, amelynek 30 ezer halálos áldozata volt. Ilyen előzményekkel az európai országok nem tudják biztonságos országnak tekinteni Iránt, nem lehet jogszerű, hogy irániként menedékkérelmet nyújt valaki Európában.
Felmerül a kérdés, hogy növekedhet-e a terrorfenyegetettség.
Tavalyi évben 9 Forradalmi Gárdához köthető iránit tartóztattak le az Egyesült Királyságban, terrorsejtként azonosították őket a hatóságok. A másik vetülete ennek, hogy az európai iszlámot senki nem ellenőrzi. Irán és a síita vezetők részéről történt egyfajta felszólítás, hogy álljanak ki a muszlimok Irán érdekében, ez nem kötelező erejű a muszlimokra nézve. Azt látjuk, hogy éppen az Iszlám európai, mondhatni kaotikus szerveződése miatt erre van kockázat. Legutóbb például Texasban, Austinban egy afroamerikai férfi iráni kitűzővel lövöldözött civilekre, ő valószínűleg nem állt a Forradalmi Gárda hatása alatt, valószínűleg síita sem volt.
– magyarázta Sayfo Omar. Kiemelte, hogy Magyarország ebben a kérdésben nehéz helyzetben van, leginkább védeni tudja déli határokat, ahogy eddig. Amikor pedig lehetősége van segíteni a békében való közvetítésben, annak eleget tud tenni.
A konfliktus elhúzódása esetén tehát felmerülhet a migrációs hullám veszélye, gazdasági következményekre is számíthatunk.
Egy háború után nem lesz jobb a gazdasági helyzet. Nem tudjuk, mi lesz Iránban. Hiába lőtték ki az iráni vezetőt, az iráni struktúrák tartják magukat, szárazföldi invázió nincs kilátásban, nem tudjuk, mi lesz. Érthető, ha sokan el szeretnék hagyni a hazájukat. Arról nem is beszélve, hogy utána borítékolhatóan gazdasági hanyatlás fog következni, ami súlyosbítja az eddig is rossz gazdasági helyzetet. Hosszú éveken át tartó migrációs nyomásra számíthatunk Irán részéről.
– magyarázta Sayfo Omar.
Egy új tanulmány feltárja a növekedések okát.
Óriási siker: több, mint 1,4 tonna kábítószert fogtak.
A mesterséges intelligencia egészen új távlatokba repít.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
