Szigorúan titkos helyen él a debreceni erdő remetéje - így segítettek rajta

Debrecen határában, ahol a város zaja már elül, egy saját kezűleg eszkábált kalyiba rejti az ország egyik legkülönösebb sorsát. Imre bácsi, a 65 éves "erdei remete" két évtizede él itt. A Tündérkör Alapítvány csapata rátalált, de a segítségnyújtásuk módszere sokakat meglepett: szigorú szabályok és szakmai tudatosság vezérli őket.

Tündérkör Alapítvány: úgy akarunk segíteni, hogy ne ártsunk közben

– árulta el Tóth Zs. Ferenc, az alapítvány elnöke. A döntés hátterében nem titkolózás, hanem kőkemény védelem áll. Nem akarják, hogy a férfi élettere turistalátványossággá váljon vagy illetéktelenek zavarják meg azt a törékeny békét, amit 20 év alatt felépített Imre bácsi. Bár a videók feltöltése után az utcán már többen felismerték és pénzzel is segítették a gyűjtögetésből élő férfit, az otthona szent és sérthetetlen maradt.

A pénz nem boldogít – itt biztosan nem

A Tündérkör Alapítvány egyik legfontosabb alapelve, hogy kizárólag tárgyi felajánlásokat fogadnak el. Ez a szemlélet Imre bácsi esetében is kulcsfontosságú.

– utalt az elnök arra a veszélyre, amit a hirtelen környezetváltozás okozhat egy évtizedek óta kint élő embernek. Imre bácsi nem tétlenkedik: palackokat gyűjt, ebből tartja fenn magát és patyolattiszta rendet tart a kunyhója körül.

Akik tudják, mi a dörgés: Intézeti neveltek a segítő oldalon

Miért ilyen magabiztosak a Tündérek a módszereikben? A válasz a múltjukban rejlik. Az alapítvány három kuratóriumi tagja közül kettő állami gondozásban, intézetben nőtt fel. Helyzetüket tovább nehezíti, hogy súlyos fogyatékossággal élik az életüket, hiszen mindketten látássérültek. A végzettségen túl ez a közös tapasztalat adja nekik azt a különleges "szociális iránytűt", ami segít eldönteni, mi a valódi segítség. Pontosan tudják, hogy a kényszerű gondoskodás néha többet árt, mint használ. „Tudjuk, hogy mi a helyes” – vallják, hozzátéve, hogy Imre bácsit nem akarják az alapítványtól való függőségbe taszítani.

Technika és szeretet a sűrűben

A legutóbbi látogatás során több tíz kilónyi adomány érkezett a kalyibához: meleg zoknik, kabátok, plédek és tartós élelmiszerek. Ám a legfontosabb eszköz mégis az az amatőr rádió adó-vevő volt, amit a kommunikáció megkönnyítésére vittek. Az erdőben a térerő gyakran cserbenhagyja az embert, de a rádió segítségével Imre bácsi bármikor elérheti segítőit, ha bajba kerülne. Ez a kis készülék jelenti a biztonságot a totális elszigeteltségben, anélkül, hogy elvenné a férfi imádott szabadságát.

Imre bácsi története nem egy klasszikus sikersztori, ahol a hős beköltözik egy palotába. Ez a történet a tiszteletről szól: egy ember tiszteletéről, aki a saját útját járja, és egy alapítványról, amely tudja, hogyan kell úgy kezet nyújtani, hogy ne láncot rakjanak a segítettre.