Okkult Budapest: ezeken az épületeken fedezheted fel a szabadkőművesek nyomait

A szabadkőművesek hatása Budapest építészetére különleges motívumokban és szimbolikában jelenik meg, amelyek a titkos társaság filozófiáját és hitvallásait tükrözik. Ha felnézünk az épületekre a fővárost látva különös világ tárul a szemünk elé. 

A Gellért Szálló homlokzatán több, a szabadkőművesek által használt szimbolikus elem figyelhető meg.

Geometriai formák: az épület díszítéseiben gyakran alkalmazzák a kört, amely a szabadkőművesek számára a teljességet és az örökkévalóságot jelképezi. A háromszög a szent háromságot vagy a bölcsességet szimbolizálja, amely szintén gyakran előfordul a szabadkőművesek templomain. A  szálló díszítőelemein megjelenik a nap és a hold is, amelyek a dualitást és az ellentéteket szimbolizálják, mint például a fény és a sötétség, az éjszaka és a nappal. Ez a motívum a szabadkőműves filozófiában a világosság és a tudás megszerzését képviseli. Tükörszerű szimmetria: a homlokzaton alkalmazott szimmetrikus elrendezés és az épület központi elhelyezkedése a szabadkőművesek által képviselt rendet és harmóniát jelenti.

A Margit körút 44. számú épületén a következő szimbolikus motívumok találhatóak. A Galilei páholyról köztudott, hogy a Margit körút 44. alatt működött. A társadalom peremén élő misztikus közösség központja volt. Az alagsorban volt egy szentély és a lefele vezető lépcső és a termek falait szabadkőműves motívumok díszítették. Prométheusz-allegória díszítette a Kapás utcai bejáratot, de ezt eltávolították.

Szögmérő és kalapács: az épület egyes díszítésein a szabadkőművesek fontos szerszámai, a szögmérő és a kalapács jelennek meg. Ezek a szerszámok a szabadkőműves rendben az igazság és a morális törvények betartásának eszközei, valamint a szimbolikus építés fontosságát hangsúlyozzák. Geometriai elemek is megjelennek, például négyzetek és háromszögek, amelyek a rend és az arányok fontosságát szimbolizálják a szabadkőműves filozófiában.

A Podmaniczky utca 45. számú épület különleges díszítései szintén kapcsolódnak a szabadkőműves szimbolikához.

 Az épület díszítésein megjelenik a lánc motívuma, amely a szabadkőművesek számára az összetartozás és az egység szimbóluma. A láncok összekapcsolódása a társadalmi kapcsolatok fontosságát és az emberi összetartozás eszméjét tükrözi. Az épület díszítőelemeiben a kör és a kereszt motívumok is szerepelnek, amelyek a szabadkőművesek vallási és filozófiai szimbolikájához kapcsolódnak. A magyarországi János-rendű szabadkőművesség működött a Podmaniszky 45.-ben.

A Wekerletelep bejárati kapuja szintén több szimbolikus elemet tartalmaz.

A kapu tetején található háromszög formájú motívum a szent háromság szimbóluma, amely a szabadkőművesek hitvilágában Isten, a bölcsesség és a tudás három aspektusát reprezentálja. A kapu díszítésén egy szárnyas napkorong is látható, amely a szabadkőművesek számára a világosságot, a tudást és a megvilágosodást jelképezi.

Az Igazságügyi Palota egy olyan épület, amelyet a szimbolikus elemek és a szabadkőműves filozófia hatása áthat.

Az Igazságügyi palota homlokzatán a mérleg és a kard szimbólumai az igazság keresését és védelmét, valamint a belső tisztaságot és a morális törvények betartását szimbolizálják. Az épület homlokzatán a mérleg és a kard motívuma jelenik meg, amelyek az igazságosság és a törvény szimbólumai. A mérleg a szabadkőművesek számára az egyensúlyt és az igazságot jelenti, míg a kard az igazság védelmét és a bölcsességet.

A Dreschler-palota egy impozáns épület, amely szintén számos szabadkőműves szimbolikát tartalmaz. Az épület geometriai szimmetriája és a háromszög, a kör, és a négyzet motívumai mind a szabadkőművesek hitének alapját képezik.

Az épület minden részletében megfigyelhető a geometriai szimmetria, amely a szabadkőművesek hitrendszerében a harmóniát és az egyensúlyt képviseli.

Szabadkőművesség Magyarországon

Amikor Európában megjelent a felvilágosodást kísérő mozgalom, rövid idő alatt a Magyar Királyságban is felütötte  a fejét. Az első ismert magyar szabadkőműves Eszterházy Pál volt. Őt Angliában avatták fel, az első magyar páholy Brassóban volt. A páholyok többnyire latin vagy német nyelven, illetőleg német vagy lengyel fennhatóság alatt működtek. A bécsi páholyokban is dolgoztak magyarok. A történelem során többször újraszerveződtek. Fénykorát 1886-ban élte,  ekkor a két nagy páholy egyesült és megalapították a Magyarországi Symbolikus Nagypáholyt. Köztük volt Ignotus, Ady Endre, Wekerle Sándor, Kosztolányi Dezső, Benedek Elek, Heltai Jenő. A tanácsköztársaság idején tiltott volt a szabadkőműves társaságok működése. 1989 után a törvény lehetőséget adott rá, így a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy újraalakult.