Így teszi tönkre a szülő a gyereket? Az arany gyermek szindróma hosszú távon káros igazán

Angolul „Golden Child Syndrome” névre hallgat a jelenség, ami egy szélsőséges állapotot jelöl, amiben a gyermeket folyamatosan és tartósan piedesztálra emelik. Az arany gyermek szindróma megtörténhet egykékkel és olyanokkal is, akik testvér(ek) mellett nevelkednek. Egyik verzió sem egészséges, és az esetek többségében a felnőttek elakadásai idézik elő.

Káros dinamika eredménye az arany gyermek szindróma 

Szép és csillogó kifejezés az arany gyermek, ám az elsőre pozitív felhangú jelző valójában egy kicsit sem előnyös viszonyulást jelöl a szülők részéről. 

– Az arany gyerek szindróma azt jelenti, amikor a kicsit – legyen egyke vagy testvér – valamiért nagyon kitüntetett, idealizált módon kezeli az apa vagy az anya, esetleg mindketten egyszerre, ráadásul állandó jelleggel. Az egykéknél ez a jelenség intenzívebb lehet, hiszen ilyenkor minden figyelem rájuk hárul, nincs mellettük senki, aki viszonyítási alap lehetne, és aki miatt megoszthatnák a figyelmet a szülők – magyarázza Sárga Noémi pszichológus. – Amennyiben testvérekről van szó, a kevésbé értékelt hamar háttérbe szorulhat, a rá fordított időben, figyelemben és verbálisan is, ezzel valamilyen szinten kirekesztik őt.

Ez állhat a viselkedés mögött

Érdemes feltenni azt a kérdést, hogy miért viselkedik így bármelyik gondviselő is, továbbá mi az oka és eredete a rendkívüli kivételezésnek? 
– Van, hogy a szülők extrém módon szeretnék sikeresnek tudni a gyerekeiket, így előfordulhat, hogy a saját be nem teljesített álmaikat az utódon keresztül igyekeznek megvalósítani. Ezzel azonban vízióik tárgyává válik a gyermek – részletezi a szakember. – Egy másik ok lehet, hogy a szülő perfekcionista, a tökéletességre való törekvést pedig próbálja átültetni a gyerekébe. Elképzelhető, hogy azért teszi mindezt, mert őt is így kezelték gyerekkorában, a minták alapján számára ez a hozzáállás vált a szeretet kifejező eszközévé. Előfordul, hogy csak az egyik szülő viselkedik így. Ha a másik egészséges viszonyulást mutat, az enyhítő tényező lehet a gyerek számára. Mindezeken felül a felnőtt saját önbizalomhiányának a kompenzálása is állhat az arany gyerek szindróma mögött.

Komoly hatása lehet

A pszichológus azt is kiemeli, ilyen helyzetben az egykékre helyeződhet minden elvárás, nyomás, vágy és várakozás, ami nagy teher lehet számukra. Ha testvérpárról van szó, a kiváltságos tagnak talán nagy önbizalma lesz, akár ok nélkül, csupán azért, mert a szülei a tenyerükön hordozzák. Hiszen nem biztos, hogy az ő képességei tényleg annyira kimagaslóak. Ez okozhat önbizalomhiányt és önértékelési nehézségeket, főleg, ha azt érzi a fiatal, indokolatlan az a fajta túldicsérés, amit kap – írja a Fanny magazin.
– Bizonyos esetekben az ilyen szülők mellett való felnövés akár nárcisztikus személyiségvonásokba is átcsaphat, mivel azt tanulhatja meg a gyermek, hogy neki különleges bánásmód, figyelem és csodálat jár. Kialakulhat egy nagyon erős perfekcionizmus és kudarckerülés is: előfordulhat, hogy a szülők a legjobb igyekezetük ellenére is, de a viselkedésükkel azt kommunikálják a gyermekük felé, hogy a szerethetőségük az elért teljesítmény függvénye – emeli ki a szakértő. – Ennek sok egyéb mellett az a veszélye, hogy ha valami nem úgy sikerül, ahogy azt elvárják tőle, akkor megjelenik a félelem a gyerekben, hogy elveszítheti a szülő figyelmét, gondoskodását, szeretetét. A legtöbb esetben ez nem így van, de egy kiszolgáltatott gyermeknek a szülők elfogadása a legfontosabb, ami ebben az élethelyzetben nagyon törékenynek tűnhet.

Szélsőségek hálójában

Aki így nő fel, annál több kimenetel is lehetséges: válhat belőle egy önérvényesítő, akár nárcisztikus személy, de lehet egy hihetetlenül szorongó ember is, aki ennyire erőteljes nyomás alatt nem képes teljesíteni, a sérülékeny önértékelés mellett szorongás, depresszió és egyéb zavarok is megjelenhetnek nála. Az is megtörténhet, hogy az így nevelkedő gyerek vagy már felnőtt egyén élete más szereplőitől is hasonlóan nagy figyelmet vár el, ez azonban nehézségeket okozhat a társas kapcsolatok kialakításában és fenntartásában. Ha nem tud megküzdeni valaki az arany gyermek szindróma terhével, szélsőségekbe, azaz függőségekbe is menekülhet. A rá nehezedő nyomás és elvárások közepette megjelenhet az ürességérzés és az a gondolat, hogy ha nem teljesít, akkor nem ér semmit.

Szükséges feloldani a működésmódot

A leghatásosabb megoldás általában a családterápia, de nagyon fontos a szülők személyisége és önismerete, illetve – ha már abban a korban van –, a gyermek önismerete is. 
– Amikor az apa vagy az anya önismerete fejlődik, felismerhetővé válik a saját viselkedésmód, idővel pedig rájöhetnek, hogy ez a történet szereplőinek és a családi rendszernek sem jó. Ha eddig eljutnak, az segíthet a kialakult helyzeten, annak ellenére, hogy nehéz folyamatról van szó, és nem könnyű változtatni a rögzült mintákon – foglalja össze Sárga Noémi. – Lényeges kérdés az is, hogy az arany gyermek melyik szülőhöz kötődik jobban, kitől kapja az egészséges hozzáállást, és ez felül tudja-e múlni a magas elvárásokat. Minden történet egyedi, és bár vannak általánosságok, a megoldást az adott rendszerre szabva érdemes megkeresni.