Az elmúlt évtizedek alatt megannyi arcát megmutatta nekünk.
Néhány évtizede sok család számára csak a Balaton volt az egyetlen alternatíva a nyári kikapcsolódásra és strandolásra. Szinte mindenkinek számtalan emléke fűződik a magyar tengerhez.
Amikor véget ért az iskola, Károly és Rózsika beültette a négy unokáját a Wartburg hátsó ülésére, és irány a Balcsi! A gyerekek egész évben a nyaralást várták, pedig nem volt luxusszálloda, csak egy kis faház. A forró aszfalton megolvadt bitumenben meglátszott a papucs nyoma, miközben törölközővel és pálma gumimatraccal a kézben izgatottan siettek a gyerekek a néhány száz méterre lévő szabadstrandra. Ahogy az a déli parton mindenhol, a stég a nádas közt hosszan nyúlt be a vízbe, ami még több száz méterre a parttól is csak térdig ért. Az emberek önfeledten élvezték, hogy végre kiszabadulhattak a négy fal fogságából. A büfésoron kígyózó sorok álltak a büfék előtt, ahol lángost és hekket sütöttek. A kerthelyiségekbe kékre és pirosra festett vasasztalok sorakoztak a gesztenyefák alatt. Nagyon egyedi és különleges hangulata volt a Balatonnak.
A déli strandok nyüzsgő emberáradatához csodálatos panoráma társult: szemben a Badacsony bazaltkúpjai. A víztükör, mint egy kifeszített festővászon, melyet az ég ecsete varázsolt türkizre.
Az elmúlt száz évben sokat változott a Balaton arca. Ebből szeretnénk egy kis ízelítőt adni a galériánkkal.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre